Szócsavargó
Zsigmond Győző
Naptár, ünnep, helyesírás

Valószínűleg senkinek nem jelent gondot az, hogy miképpen írjuk a naptár szót, vagy az ennek megfelelő idegen szót, a kalendáriumot. Az egykori naptárféleség megnevezése, a csízió helyesírása sem nagy feladat annak, aki érti a csíziót. Naptári ünnepeink, jeles napjaink írásmódja viszont sokaknak kemény dió lehet. A katolikus naptárban majdnem mindegyik nap valamelyik szent ünnepe, az illető nevet viselők névnapja. Decemberben van például Szent Katalin napja, azaz Katalin-nap, ezen kívül Luca napja és Szent István-nap is. Ugye, nem mindenki írta volna le pontosan így, azaz helyesen, ezeket?
Vannak olyan képeslapok, üdvözletek, amelyeken kis kezdőbetűvel írva szerepelnek olyan ünnepeink, nevezetes napjaink, mint karácsony, újév, húsvét, pünkösd, szilveszter stb. És ez így helyes! Ez esetben a nagy kezdőbetű csak mondat elején indokolt. Sajnos, az ünneprontó, helytelen írásmód még az üzletekben kapható lapok némelyikét sem jellemzi, sőt, olyan durva hibák is észrevehetők rajtuk, mint az ünnep n-jének, a kellemes l-jének, az esztendő ő-jének, a kíván i-jének röviden írása, vagy épp az ünnep ü-jének ű-vel jelölése. Nem is beszélve az újév szavunk ingadozó írásmódjáról. Az újév, ha egybeírjuk, az év első napját jelenti, egyetlen ünnepnapra vonatkozik – különírva pedig az egész, 365 vagy 366 napos esztendőre.
Ünnepek előtti jó szokásunk, hogy fokozottabb tisztaságra, rendre, otthonosságra törekszünk, jobban odafigyelünk a szépre. Ez anyanyelv-használatunkra vonatkozóan is kívánatos, hogy ne fordulhassanak elő a következő nyelvi szörnyszülötthöz hasonlók: „Engedje meg, hogy felköszöntsem 40 éves születésnapján.” (a Halló, itt Magyarország! című, külföldieknek készült magyar nyelvkönyv 78. oldaláról idéztem). Ugyebár, nem a születésnap 40 éves, hanem az ünnepelt. Helyesen tehát „negyvenedik születésnapján”-t kellett volna írni. Így zenei anyanyelvünk jeles kutatójának, Bartók Bélának sem 125 éves évfordulója van az idén, 2006-ban, hanem születésének 125. évfordulója.

Szóegyenletek
A szóegyenlet lényege: a feladvány szavainak olyan megfelelőit kell megtalálnunk, amelyekkel úgy végezhetők el a kért műveletek, hogy ugyanazt a szót vagy szókapcsolatot kapjuk eredményül az egyenlőségjel két oldalán. (Például: öreg szülő / 2 + gyűjtemény = mongol, illetve török nép. Megfejtés: tata / 2 + tár = tatár.
A következő szóegyenletek egyik oldalán naptárral kapcsolatos szó áll:

1. idegen női név / 2 + zöngétlen mássalhangzó + gyűjtemény = kalendárium
2. gyermeknyelvi étel / 2 + űrmérték = apostoli név, napja júniusban van

„Ünnepi” kiegészítősdi szólásmondásokkal
A feladat jeles napok nevével, illetve a rájuk utaló nevekkel, szavakkal kiegészíteni szólásokat, közmondásokat. Például: … … … van náluk. (Megfejtés: Szent György napja van náluk – azaz: ’költözködnek’)

1. Fénylik ..., az íziket vedd elő. (’még eltart a tél’)
2. Ha … locsog, karácsony kopog.
3. Kövér, mint … lúdja. (’nagyon testes’)
4. A bornak … … a bírája. (’az őszi időjárás dönti el, hogy milyen minőségű lesz a bor’)

Találd ki a csattanóját!
Nyelvi játék adja a következő anekdota „hónapos” csattanóját.

Egyszer kihirdették a faluban, hogy mindenki vegyen lapátot a kezébe, és menjen ki az utcára eltakarítani a sarat. Ősz volt, esős idő, térdig érő sár, nem lehetett járni még gyalog sem.
Kimegy Sándor bá is, találkozik a bíróval.
- Bíró úr! Én tudok két embert, aki ezt eltakarítja.
- Miért nem szólt hamarabb? Ki az a két ember?
–Hát ... ... ... .










 

Támogasson
adója 2%-val


Benedek Elek
Benedek Elek emlékév

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Impresszum
Copyright ©2010 Cimbora.net
Fejlesztés: ConstantinStudio