Kértem vót, úgye, a Zangyalkától egy kamerás mobiltelcsit, s egy nagy plüskutyát, s egy empé3as fülhalgatót, segy igazi focicipöt. Hát az igasság az, hogy semit se kaptam meg, csak a náthát. Én annak is örültem vóna, ha nem pont a vakáciora essik, met akkor 3 napig nem kelett vóna menyek a ziskolába.
De pekkemre roszkor hültem meg. Egyébként én rájötem hogy mért hoz nekem örökké mást a Zangyalka. Met magyarul nem ért, asszem Gröllandról jön, sott más képen beszélgetnek, sakkor nem érti a leveleimet. Öröké könyvet hoz skesztyüt. Az igasság az, hogy én kesztyüs kézel bánok a könyvekel. Eddig csak egyet olvastam ki, azt is félig: a Pál uccai fiukot addig, amig Nyilas Misi beiratkozott a boszorkányi skolába Henri Pókerhez.
Szerencsére jó dógok is vanak a zéletbe. Vótunk a zosztájjal a Kirájkőn. A multkori Cimborába olvasta a zoszi a Kirájkőt selvitt minket. Aszonta mikó odaértünk, hogy egykettőre fentleszünk.
Hát, a soványabbja egyre fent vót, de a kövérek csak kettőre. A kémia tanárnéni 3ra. Igaz, amekkora csomagja van a fenekén, még az is csuda, hogy egyáltalán felért. Úgy liheget hogy a bermánhegyikutya amejik odafent vót, egyből elkezdte nyalni a száját, aszite rokonok. Hát, van benne valami, met amikor nem tuggyuk a képleteket az oxigéniumnak sa széndioxigénnek, úgy ugat, hogy szakad essze az iskola. No, de odafent nem ugatott, megivott vagy 2 liter H2O-t, skapkota a levegöt, mind aszmás bácsi a poros uccán.
Maga a hegy szép vót. Annyi követ életembe nem látam, nem is értem, métt hortták mind oda, ha ugycse építettek belöle semmit, még a menedékház is fából vót. Hazafelé ojan fárattak vótunk, hogy csak melankóláztunk.
Egyébként most nagyon hajtok, szeretném, ha ebbe a félévbe nem lennék utolsó tanulo, ezétt +feladatokat végzek. Mékse lenne jó, ha a zunióba is nekem lenének a lekiseb jegyeim.
Habár úgy hallom, hogy ot az ötösér is megdicsérnek. Végre én is jó tanuló lehetek. Ezétt most naponta csak 2-3 orát alszok, matekon és törcin nem merek. Bioszból összeirtam 650 afrikai álatot. 350 elefántot + 20 zsiráfott + 230 zebrát + 50 oroszlányt. Magyarból verseket elemzek, most éppen a pimpimpáré retyerutya hejt. Kozben a zinterneten is mászkálok, arrol is irok, hátráb olvasátok el! Egyébként a ziskolába továbra is bajok vanak a társaimal. Ameiknek a multkor a képét úgy átrendesztem, hogy a zoszi is aszitte, új osztájtársunk van, elneveztem Főnyereménynek. Minden nap megütném. Közbe- közbe azétt kap a szájára, ha felesel.

Másképp jól vagyok. Szeretem a téli meséket: hó vót, hó nem vót. Legyetek jók! Éjjen a hosszú szünet! S a csengő!

Megjelent a Cimbora 2007/1-es számában