Something went wrong!
Hang in there while we get back on track

1989 romániai decemberét illetően a vélemények a mai napig megoszlanak. Van, aki forradalomról beszél, mások államcsínyt emlegetnek, egyesek pedig „ellopott” forradalomról értekeznek – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának befejező része.
A sport önmagában is a versenyről, a versengésről szól, de a hidegháború alatt egyfajta igazolása volt az illető ideológia felsőbb- vagy alacsonyabbrendűségének – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának tizenhetedik része.
A hetvenes évektől, a Ceauşescu-diktatúra idején egyre romlott a romániai helyzet, az életszínvonal, és egyre inkább korlátozták a polgárok szabad mozgását. Nagyon kevesen kaptak útlevelet, és jelentősen szigorították az országba látogató idegen állampolgárok ellenőrzését – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának tizenötödik része

Az 1970-as évek elején a kommunista pártoknak azzal kellett szembesülniük, hogy az eddig folytatott politikájuk több területen változtatásra szorul.

Tucatjával készültek a párt megrendelésére az ún. történelmi filmek. Ezek a filmek valós korszakokat, szereplőket és eseményeket dolgoztak fel, de a történelmi múltat, valóságot egyértelműen alárendelték a pártvezetés elvárásainak – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának tizennegyedik része.

A kommunista pártok hatalomra kerülését és diktatúrájuk kiépülését nem mindenki nézte jó szemmel. Sokan abban reménykedtek, hogy jönnek majd az amerikaiak és a nyugatiak, s felszabadítják őket – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának tizenharmadik része.

Egy hidegháborús vicc is jól érzékelteti a feszült, néha értelmetlen versenyfutást: Az amerikaiak jelzik a Jóistennek, hogy a szovjetek a Holdat vörösre (a kommunizmus színe) festették. A Jóisten azt válaszolta nekik, ha már a vörös szín adott, írjátok rá, hogy Coca-Cola – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának tizenkettedik része.

A kommunista pártok vezetői úgy gondolták, csak akkor tudják megtartani hatalmukat és megvalósítani terveiket, ha megnyerik az emberek egy részének bizalmát, illetve sikerül semlegesíteniük azokat, akik ellenszegülnek vagy másképpen gondolkodnak – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának tizenegyedik része.
A kommunista pártok hatalomra kerülésük után az egész társadalmat ellenőrzésük alá vonták. Az új, grandiózus gazdasági terveikhez, a termelés növeléséhez virágzó, egyre népesebb társadalomra volt szükségük.
A kommunista ideológia és a kereszténység szinte évszázados küzdelmet vívott egymással az emberek lelkéért.

Az 1980-as évek elején több kommunista párt is belátta, hogy a rendszer fenntartása érdekében engedményeket kell tenniük az emberek felé, reformokat kell bevezetniük.

A kommunista pártok, hatalmuk megtartása érdekében, igyekeztek ellenőrzésük alá vonni az emberek mindennapjait is. A szabadidő eltöltése, a szórakozás sem képezett kivételt ez alól. A pártvezetők még a zenei életet is befolyásolták – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának hatodik része.

A kommunista pártok egy új világot szerettek volna létrehozni, ezért hatalomra jutásuk után azonnal hozzáláttak a régi ünnepek eltörléséhez. Minden olyan ünnepet betiltottak, lecseréltek, amely az előző rendszerhez kapcsolódott – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának ötödik része.

A pionírtevékenységek sokrétűek voltak A kötelező és sokszor fárasztó meg unalmas hazafias nevelésen túl számos szórakoztató és kulturális programot is szerveztek a gyerekek számára, ezekre sokan örömmel emlékeznek vissza –Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának negyedik része.
Lévén, hogy a kommunista pártok gyökeresen át akarták alakítani a társadalmat, az emberek értékrendjét, gondolkodásmódját, ezekben az országokban az állambiztonsági szervek túlzottan nagy szerephez jutottak – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosaban sorozatának harmadik része.
Romániában például szigorúan tiltották Petőfi Sándor hazafias verseit. Ennek következtében alakulhatott ki olyan abszurd helyzet, hogy megjelent a Petőfi összes költeményei című kötet, amelyből azonban jelentős számú vers hiányzott –Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának második része

Új sorozatunkat fogalomtisztázás céljából indítjuk: azt szeretnénk, ha általa megismerkednétek közelmúltunkkal (nagyjából az 1945-1989 időszakkal), annak legfontosabb jelenségeivel, történéseivel, szereplőivel, hogy jobban lássátok, mit hagy(t)unk magunk mögött 1990-től errefelé – Novák Csaba Zoltán Időutazás az átkosban sorozatának első, bevezető része.
„Navigare necesse est!” – azaz: márpedig hajózni kell, mondja a közhellyé koptatott római mondás. Pedig eredetileg a rómaiak sem sokat értettek a tengerek meghódításához, és amíg össze nem csaptak Karthágóval (Hannibál itáliai hadjárata idején), szükségük sem nagyon volt katonai flottára. Aki pedig el akart adni nekik valamit, az amúgy is maga szállította Róma kikötőjébe, Ostiába az árut.

A megállapodott, otthona biztonságát és állandóságát kedvelő ember (és sokan vagyunk ilyenek) hajlamos rendellenesnek látni azt, ha valaki kilép korábbi közösségéből, és új életet kezd a világ valamely másik pontján. Legtöbbször a természetes, normális élettel való szakításnak érezzük, elháríthatatlan kényszereknek tulajdonítjuk ezeket a döntéseket.

Manapság szeretünk azzal kérkedni, hogy környezetünk, a Föld minden korábbinál jobban „összement”: gyorsabban kapunk meg egy e-mailt, mint tizenöt éve egy levelet (bár tizenöt éve egy levél még nem volt gyorsabb, mint 1860-ban, amikor Nagyvárad mellől két nap alatt ért Budára), hamarabb jutunk el autóval, busszal, repülővel vagy vonattal célunkhoz, mint néhány évtizeddel ezelőtt.