Tizenévesen a földi pokolban

A helyszín a két írásban ugyanaz, a szereplők tizenéves gyermekek: az auschwitzi haláltábor két túlélője. Ketten azok közül az ártatlan gyermekek közül, akiknek túl korán kellett szembenézniük a legrosszabbal: a teljes kiszolgáltatottsággal, a halálgyár közömbös kegyetlenségével, a testi-lelki megsemmisüléssel.

„Boldog csemeteévek” Drezdában

Emil és a detektívek, A két Lotti, A repülő osztály: ismerős könyvcímek ezek az olvasni szerető gyermekek és azon felnőttek számára, akik valaha szerettek olvasni – vagy éppen szeretnek most is. Szerzőjük, Erich Kästner humorának kevesen tudunk ellenállni.

Egykori önmagunkkal találkozunk egy régi fényképen: négykézláb mászunk egy takarón, sírunk, mert megrémültünk a beöltözött Mikulás szakállától, anyukánk babakocsiban sétáltat, elsős csoportkép, osztálykirándulás... Mi vagyunk a képen, magunkra ismerünk – mégis mintha valaki más volna, hiszen memóriánk másként emlékezik a múltra, mint ahogyan a fotópapír vagy a pixelek őrzik azt.