A Kettős: játék, amelyet 2018-tól tarthatnak kezükben az olvasók könyvként, színdarabként jött létre: a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház repertoárjába a 2016-os bemutatót követően került. Bár a könyvformátum is igyekezett fenntartani a két főszereplő világának elválasztását, vannak, akik úgy gondolják: a Kettős:játék igazi élettere a színpad.

A valóságról, amely szétfeszíti az online határait

Egyre gyakoribb, hogy ifjúsági művekben is több látószöget, nyelvi világot, olvasási és értelmezési útvonalat igyekeznek érvényesíteni a szerzők. Jeli Viktória és Tasnádi István drámájában egészen összetett a történet világa. Vegyük sorra.

 A két szerző két főhős történetét írja meg, amelyek végül akkor találkoznak, amikor a legnagyobb titkaikat is leleplezik egymás előtt. A szereplők az online közegben, egy számítógépes játékban chatelve ismerkednek meg, így egymás világának azt a részét ismerhetik csak, amelybe a másik betekintést enged, ugyanakkor az írott kommunikáció maga is több értelmezést tesz lehetővé. A világok harmadik síkja a fiatalok úgynevezett valós élete: a könyv fülszövege szerint egyikük sem érzi magát biztonságban, otthonosan a való életben, és a virtuális valóságban keresnek menedéket. Tünde Aibell14 néven szerepel a Arawyn szeme nevű játékban, ahol megismerkedik Artaius15-tel, Hárúnnal. Bár a két főszereplő élettapasztalatai sok tekintetben eltérnek egy átlagos tizenévesétől – hiszen Tünde siket, Hárún pedig menekült srác –, ahogyan az otthonosságot, az elfogadást keresik zűrös mindennapjaikban, mindannyiunk számára ismerős lehet. Tündéről még az olvasó számára is csak fokozatosan derül ki, hogy akadályozottsággal él, a ,,hét toronyba zárva”, ahogyan a róla szóló fejezet fogalmaz, viszont az már korábban tisztázódik, hogy Hárún mindennap ismeretlen utakon próbál egy jobb jövő felé haladni: ,,Minden este máshol. De te mindig itt vagy. És mindig ugyanúgy mosolyogsz rám, ugyanolyan fehér a ruhád, ugyanúgy ragyognak a pixeleid…” – írja Artaius15.

Be vagy a Hét Toronyba zárva

A dráma már olvasása kezdetén döntés elé állít: melyik szereplő nézőpontjából ismerjük meg először a történetet? A humorosabb, könnyedebb hangvételű Tündéével kezdünk, vagy a nehezebb, az úttalan utakon, kemény körülmények között utazó srác szemszögéből írttal. Mivel több helyen azt olvastam, hogy Hárún története a nehezebb, arra hajlok, hogy ezt fogom másodjára hagyni.
A Hárúnról szóló rész címe A vándor, míg a Tünde világáról szóló részé a Daktil, ez utóbbinak mottója idézi József Attila sorait: ,,Be vagy a Hét Toronyba zárva”. Izgalmas lehet akár a dráma előtt, akár utána elolvasni a hivatkozott verset is.

A Kettős: játék olvasása közben arra a kérdésre keresem a választ, hogy a könyv lapjain, a chates formájú beszélgetésekben, avatarok mögé bújva hogyan jön létre mégis a személyesség, a barátság, hogyan küzdi le – ha sikerül ez egyáltalán – a köztük lévő fizikai és társadalmi távolságot a két fiatal. És arra is, hogy mit jelent az otthonosság, a bizalom, hogy milyen is a digitális valóság, hogy a valós valóságnál lehet-e néha igazibb, őszintébb az avatarok világa.

Ti is megírhatjátok, hogyan készültök egy-egy könyv olvasására, vagy ha elolvastátok valamelyiket az ajánlott művek közül, várjuk véleményeteket!