Mackó úr kalandjai Puskás Tivadar találmányaival
Manapság magától értetődő, hogy gombnyomásra fény árasztja el az addig sötét szobát, megindul a mosógép, távoli országok híreit halljuk egytenyérnyi dobozkából, vagy éppen kedvenc csapatunk győztes gólját láthatjuk, otthonunkban kényelmesen üldögélve...
Nem így volt ez egy évszázaddal ezelőtt. Akkoriban kezdett terjedni az izzólámpás világítás, a forgódobos mosógépeket még kézzel hajtották; éppen, hogy megszerkesztették a tárcsás távbeszélő készülék első példányát, s a rádió- és televízióműsorok közvetítéséig még évtizedeket kellett várni...
Azonban 1893 elejétől Budapesten, fülhallgatóval ugyan, de bárki saját lakásában friss híreket, zeneműveket, operaelőadásokat naponta hallgathatott a telefonhírmondónak nevezett készülék segítségével. Feltalálója és megvalósítója, nem sokkal azelső „beszélő újság” megszólalását követően, 1893 március 16-án meghalt. A budapesti Kerepesi-úti temetőben emelkedő sírkövén olvasható: Ditrói Puskás Tivadar, 1844-1893, a telefonhírmondó feltalálója. Szobra már évtizedekóta a Nemzetközi Távközlési Unió genfi székházát díszíti. A telefonhírmondón kívül a telefonközpont feltalálása és főleg elterjesztése is Puskás Tivadar nevéhez fűződik. Évekig a találmányok történetének legtermékenyebb nagyságával Thomas Alva Edisonnal együtt dolgozott. Erről bővebben olvashatni Száva István a Menlo-parki varázsló című Edison-életregényben. Fél évszázadot sem kitevő élete során foglalkoztatta az elektromos meghajtású autó, a kormányozható léghajó csakúgy, mint az egészséget szolgáló város kiépítésének lehetősége.
Kereken egy évtizeddel halálát követően jelent meg Sebők Zsigmond (1861-1916) Mackó úr útnak indul című ifjúsági regénye. Hamarosan példátlan népszerűség övezte a kiegyensúlyozott Mackó Muki, a jól nevelt Dorka bocs-unokahúg, a rosszcsont-öcsike Zebulon, a kissé együgyű Horkantó sógor és a valamennyiük orra alá borsot törő Róka Miska kalandjait elmesélő könyvet. A szerző sorra írhatta a többi kötetet: Mackó úr utazásai... újabb utazásai...szárazon és vizen . Végül, már a könyvek címszereplője unokáinak, Murfuc és Mickó bocsoknak az utazásaira is sort kerített. Egy évtizeddel az első Mackó úr kötetmegjelenése után, Sebők Zsigmond útnak indította újabb mackó-hősét, Dörmögő Dömötört, Hörpintő bátyjával a Tátrába, a Dobsinai jégbarlangba... Ahogy Benedek Elek egyik író unokája, Lengyel Dénes találóan megfogalmazta: „az egykori híres mackó-utazó bejárta az egész országot és így a szerzőnek módjában állt, hogy a gyermek-olvasókkal a szebbnél-szebb tájakat, a híres épületeket, a szobrokat megismertesse!”
Mühlbeck Károly illusztrációja
És, tegyük hozzá mindjárt, a korszak hódító találmányait, így a híres gyergyói származású feltaláló két legfontosabb találmányának, a telefonközpontnak és a telefonhírmondónak gyakorlati működésétés előnyeit, a Mackó úr újabb utazásaiból, az alábbi szövegrészletek alapján ismerhetjük meg. Már ahogy Sebők Zsigmond, a századelő gyermekolvasóival ezeket láttatni akarta.
Egyébként, Benedek Elek nevét nem véletlenül emlegettük. Elek apó már jó három évtizeddel a Cimbora megalapítása előtt megindította a szintén erdélyi születésű (Radnót) Pósa Lajossal (1850-1914) a csaknem félévszázadon át megjelenő Az Én Újságom című nevezetes gyermeklapot. Utóbb ennek alapnak szerkesztője, az ugyancsak erdélyi, sőt erdővidéki (Barót) születésű Gaál Mózes (1863-1936). Két évtized múltán pedig éppen Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztette Benedek Elek a Jó Pajtást.
Azokban az évtizedekben alkotott egy jó humorú képzőművészünk: Mühlbeck Károly (1869-1943). Valósággal ontotta az illusztrációkat szatirikus (Borsszem Jankó) és gyermeklapok számára egyaránt. Csak természetes, hogy a népszerű Mackó úr -könyvek számára is ő készítette a rajzokat, címlapot.
Mühlbeck Károly illusztrációja
Ha már a képzőművészet irányába is elkalandoztunk, engedtessék meg még egy kitérőt tennünk. Mire a Mackó úr- könyvek a féltucatnyi újrakiadást is megérték, az első olvasók már unokáikat sétáltatták. Bizonyára sokan megmutatták az új kis olvasóknak, régmúlt gyermekkoruk olvasmányhőseinek szoborcsoportját, Maugsch Gyulaszobrász alkotását. A budai várba vezető híres Bécsi-kapu előtt balra térve, egy parkba érünk. Ennek tisztásánma is ott láthatjuk Mackó urat, Dorkát es Zebulont bronzba öntve. Pontosan úgy, ahogy alakjukat Mühlbeck Károly, hajdani jókedvében a rajzpapirosra varázsolta.
