Vetró-Bodoni Barnabás
szerző
Arctalan lelkek hírhozói
A Szín-téren: Jocelyn Tsaih, tajvani „művészeti lény”
Mindig is érzékenyen reagálta le környezetét, magába szívta a körülötte keringő energiákat. Állandóan megfigyelte, elemezte közegének történéseit. Gyermekkorában kezdődött mindez, mivel összetett kulturális élettérben mozgott, mindent megkérdőjelezett, saját identitását is beleértve. Kaliforniában él a tajvani születésű, Shanghajban nevelkedett „művészeti lényünk”, ahogyan önmagát nevezi az illusztrátor, tervező, festő Jocelyn Tsaih.
Fotó: Andria Lo • Képek forrása: www.jocelyntsaih.com
Amorf figuráiból hiányoznak azok a megkülönböztető jellegzetességek, amelyektől azok egyénekké változnának. Matisse kivágott figurái jutnak az eszembe, ott nyersebb, itt kifinomultabb testekről beszélünk, hiába, eltelt azóta idestova hetven év. Hans Arp, Henry Moore szobrai is lecsupaszított emberi testiséget és érzelmeket közvetítenek. A legfontosabb az arc, ugye, általában arcról ismerünk fel valakit, de itt hiányzik az arc, kézfej, lábfej stb. Mégis, és ez a nagyon különös ebben a helyzetben, mégis tudunk viszonyulni, sőt, ragaszkodni, szeretni ezeket az alakokat, annak ellenére, hogy nem látunk arckifejezést, szemeket!
Mintha múmiaszerű, bebugyolált lények mozognának ide-oda, mintha elrejtenék azt, hogy kik ők... időszerű gondolat maszkos világunkban. Amúgy pedig, épp ellenkezőleg, ezek a kreatúrák az alkotónk lelkét hivatottak láthatóvá tenni, olvasom a művész oldalán. Szóval, amit látunk, az bent van. A külső levetkőzött. Tehát igazi. Lecsupaszított gesztusok vannak nála, erős érzelmek és gondolatok, leegyszerűsített kompozíciókban, amelyek érzékenyen érintik a nézőt, elérik kitűzött hatásukat. Hogy kulcsfontosságú az ötletet tisztán és érthetően kommunikálni, azt tervezőgrafikusi éveiben tanulta meg. Egyes képein a fekete vagy sötét űr, üresség a háttérben kiemeli a figurát, az elemeket, a gesztust. Negatívba fordít, nyomatékosítva az üzenetet. A színekkel is csak csínján bánik. A művészeti kifejezés szabadságérzete vonzza alkotónkat.
Az utóbbi időben született munkáiban reflektál a világjárvány okozta fizikai mozdulatlanság, bezártság gondolatára, az emberek érzelmi zűrzavarára, bánatára, sebezhetőségeinkre. Műtárgyakat, műkincseket gyűjt. Ezek hatására szeretne térbeli munkákat is létrehozni a közeljövőben. Festményei előrevetítik mindezt, hiszen figurái fokozott térbeliséget közvetítenek. Érdekes egyébként, hogy mennyire egyszerű és összetett a kreativitása, hiszen szavakból, szövegekből indít. Amikor egy munkán gondolkodik, listát ír az ötlethez kapcsolódó szavakból, gondolatokból. Így teszi le az alapokat, ez a logikai oldala módszerének. Az emotív fele a színválasztásnál, a kompozíciós résznél domborodik ki.
Flowers He Date / Jocelyn Tsaih festménye
Kulcsszavak számotokra minderre vonatkozóan: #gyűjts #járjnyitottszemmel #elemezz #hallgasszenét #rajzolj #szeress #légybátor #nemvagyunkegyedül.
