A történet röviden: a 14 éves gamer főszereplő, valamennyire szándékán kívül, egy titokzatos (telefon)hívásra válaszolva kilép a mindennapjaiból, a számára otthonos számítógépes játék világából, és a szelídítetlen természetben indul eltűnt apja keresésére. Ismerősnek találja a regény világát az, aki a Vajon Nagyi-sorozat valóság és fikció között lebegtetett történetét már bejárta. Az erdélyi tájakon játszódó regényben Orosz Annabella illusztrációi, Szabó Róbert Csaba fordulatos stílusa, humora, néhol lírai (érzékletes) nyelvezete és a főbb témák is visszatérnek: a természetközelség, az erdők, vizek, bányák világa, a kamasz főszereplő önkeresése, a fiatal szereplők küzdelme a környezet védelméért és a természet kizsákmányolása ellen (illegális fakitermelés).

Fili, a 14 éves főhős azután fordul a játékok világához és műveli magas szinten azt, hogy közismert bányász apja, a nagy Pető eltűnik. Fili nagymamája lakásának egy besötétített zugában talál menedéket a legfájdalmasabb gondolat elől: az apja elhagyta őt.

Számítógépes játék és természet

A történetben végig kitapintható a kinti és a benti (játék) világ közötti párhuzam, a címben az „újratöltés" szó is ezzel a kettősséggel játszik. A két világ között kapcsolatot jelentenek azok a készségek is, amelyeket Fili használ az életére néha talán valós veszélyt jelentő kalandozás során.

A legérdekesebb kapcsolat számomra mégis az, amit Fili apja valósít meg a játék és természet összefüggésében. Fili szinte párhuzamosan használja a vadonban való túléléshez az apjától tanultakat, a fel-feltörő emlékeit az apjával közös kirándulásairól, illetve a játékok világából szerzett tudását. A nagy Petó, mondhatni, szintén játékos volt. Ő viszont élesben tette ezt: játéktere az erdők, folyók, barlangok szelídítetlen világa, ellenfelei a fatolvajok, az illegális fakitermelés. Fűinek pedig minden ismeretére, kitartására, fizikai erőnlétére és hitére szüksége van ahhoz, hogy apja nyomait és saját belső hangját követve kalandjai végére járjon.

Piros telefon

Az Újratöltés szerzőjével, Szabó Róbert Csabával korábban készített interjúnkból mindannyian tudhatjuk, hogy a könyv munkacíme a Halló, kibeszél? volt. Ez arra utal, hogy Fili egy régi, tárcsás telefonon keresztül hallja meg először apja hangját és jól ismert mondatát: „Halló, ki beszél?"

Az ifjúsági kalandregény nyomtatásban megjelent verziójában a varázslatos piros telefon továbbra is a történet mágikus vonalának központi eszköze, de a telefonban megszólaló kérdés másképp szól: a „Halló, ki beszél?" helyett egy többértelmű és laza megfogalmazást találunk: „Hello. Kit. Keresel."

A cím és a regényben vissza-visszatérő kérdés átfogalmazása néhány billentyűnyomással változtatta meg a szöveg értelmezési lehetőségeit: az Újratöltés cím ugyanis a játék-valóság bonyolult viszonyában helyezte el Fili kalandját, apja felkutatását és saját identitásának keresését. Az újratöltés – egy, Fili gameridőszakából származó kifejezés – arra vonatkozik, amikor a játék újraindul, amikor egyik szakaszon a játékos új eséllyel indulhat neki a pályának. Fili természetben vívott harcában, az előtte és Julcsi előtt álló kihívásokban is sokszor tölt újra a „játék", de maga a regény befejezése is „újratöltés" Fili életében.

Illusztrációk és vizuális jelzők

Orosz Annabella vizuális munkájában megint nem csalódtunk, simul is a regény történetéhez, fel is rázza azt. A regény egész oldalas illusztrációi képesek visszaadni a természet lenyűgöző hatásának részleteit. A történetrészleteket ábrázoló képek pedig ugyanúgy elidőzésre késztetnek, mint a regény szövege. 

A regény fellapozásával máris ott találjuk magunkat a számítógépes játékok és a természet találkozási pontjainak határvidékén. A könyv belső borítóján úgy hullik pixeljeire Orosz Annabella első illusztrációja, akárcsak Fili gamervilága, amikor dühében szétzúzza számítógépét. A pixelek azonban egy új világ lehetőségeit rajzolják ki: fákat, ágacskákat, kitöltésre váró hiányokat.

A következő grafikus útjelző egy billentyűzet és a főszereplő rávetülő árnyéka. Ez a kép talán éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor a srác elköveti a végzetes hibát a számára olyan ismerős játékban. Azt a hibát, amely végül is kimozdítja a számítógépes játék világából és besötétített szobájából, felrázza, új célokat ad neki. Filit első lépteinél még elvakítja a napfény: gamer társa felkutatására indul a szomszédba. Végül a természet lesz a vezetője a nem teljesen spontán induló kalandjában.

A harmadik illusztráció, amely előreutal az eseményekre, egy gyufa és egy kontroller (játékvezérlő). Ezek az eszközök szintén Fili világának két fontos tájékozódási módját ábrázolják.

El tudsz képzelni egy gamert, akinél mindig van száraz gyufa? Persze, a regényből kiderül, hogy Fili honnan szerezte a természetben való túlélésről szóló tudását, arra viszont magam még nem kaptam választ, hogy miért van nála ténylegesen száraz gyufa akkor, amikor a legnagyobb szüksége lesz rá. Talán ez is annak a jele, hogy valójában mennyire csodálja az apját, és milyen mélyen gyökerezik egy apa iránti szeretet.

A gamer lány

Julcsi, a regény második főhőse szintén gamer. Olyan sokoldalú játékos, akinek nem mindene a játék, mellette olvas, kirándul, hihetetlenül bátor.

Szabó Róbert Csaba ifjúsági regényébe Jules Verne Grant kapitány gyermekei című műve Julcsi olvasmányaként kerül be. Izgalmas párhuzam az apa keresésének történetével, ugyanakkor a Verne-regény a „hibás" azért is, hogy Julcsi elhanyagolja a számítógépes játékot, ami végül sorsfordító Fili életében.

„A Grant kapitány gyermekeiben egy felnövekedéstörténet tanúi vagyunk. Az apa csak a legvégén jelenik meg. A gyerekek története a lényeges" – válaszolta a szerző a vele készített interjúnkban arra a kérdésre, hogy miképpen kapcsolódik a Verne-regény az Újratöltéshez.

„Azt mondod, hogy az apád hangját hallottad?" (Grant kapitány gyermekei) Az első utalást a Verne-regényre az Újratöltés mottójában találjuk, de aztán lépten-nyomon újra felsejlik, hiszen Fili maga is hallja az apja hangját, felfigyel a természet segítő, talán csodás jeleire is.

Hiteles szereplők

A regény szereplői egytől egyig hitelesek, azaz tetteik, gondolataik, beszédük, emlékeik olyan sokoldalú embereket láttatnak, amilyenek mi magunk is vagyunk. A szerző karakterrajzait az sem gyengíti, hogy a regény alig több mint száz oldal. A szereplőket izgalmassá teszi, hogy folyton meglepnek egy-egy újabb karakteres jellemzővel, gondolattal. Fili például számomra nem egyből szimpatikus figura, és nem is kell annak lennie. Ahogyan a történet előrehalad, Fili is egyre többet tanul magáról, és a hangja is, főleg önmagával szembeni őszintesége, egyre szerethetőbbé válik.

Bár az amatőr barlangász Karesz (Julcsi apja) kezdetektől szimpatikus, kedvenc szereplőm az aktivista Tóni lett. Nem azért mert erkölcsös, őszinte, kedves... hanem mert az a fajta sunyi figura, aki mindig mesterkedik valamiben, akiben először kételkedik az ember, talán mindig is fog, és lehet, hogy jogosan, de aki éppen annyiszor okoz pozitív csalódást, mint negatívat. Tóni hazudik, lop, csal, és mindeközben olyan harcot vív a természetért, amelyet kevesen vállalnak. Elképzelhető, hogy Robin Hood inspirálta alakját. És persze ott van  Rambo, a kutyája, aki igazi társa, valódi egyéniség. Mint minden kutya, amúgy:).

Első találkozás Tónival:

Kamaszok a főszerepben

Már megint két kamasz menti meg a világot... – bosszankodhatna az olvasó, aki túl sok olyan regényt olvasott, ahol egy fiú és egy lány a főhős, és olyan cselekedeteket hajtanak végre, amelyekről mi, halandók csak álmodozhatunk... vagy olvashatunk regényekben. Az Újratöltés Filije és Julcsija azért izgalmas szereplőpáros, mert tisztában vannak saját határaikkal, és azzal, hogy sokszor a szerencsén múlik a sikerük.

Mi, olvasók úgy is láthatjuk: nem a szerencsén múlik Filiék küldetésének sikere, hanem a vadon megmagyarázhatatlan segítsége ad jelzéseket, erőt, bátorságot, kellő löketet nekik. Ezt pedig néha olyan titokzatos eszközökkel teszi, mint egy távoli hegytető menedékházának falán megjelenő piros telefon vagy a továbbhaladást sugalmazó barlang.

Fili és Julcsi nem egyenrangú szereplők, hiszen eltűnt apját, a közismert barlangászt, a nagy Petőt Fili kutatja. Az út Budapestről indul és a Vlegyásza-hegy csúcsáig vezet. Az utolsó métereken egyedül marad a 14 éves srác, ez is azt erősíti, hogy ez az ő útja apja felkutatásában és önmaga megismerésében.

A regény sok izgalmas pillanata közül az egyik legmarkánsabb Fili és Julcsi elválása, amikor a fiú öntudatlan állapotban hoz döntést, még emlékezete is becsapja egy kis időre. Az elválás után lázas állapotban teszi meg útja utolsó szakaszát, amelynek végén ekkor még nem tudni, hogy valóban megtalálja-e az apját.

Természet és misztérium

Az Újratöltésben a természetről szerzett tudás folyamatosan bővül. Sokat tanulhatunk azokról az erdélyi hegyvidéki tájakról, amelyeket a fiatalok bejárnak, de újra rácsodálkozhatunk a folyton változó, mégis állandó természetre is. A szelídítetlen táj egy-egy leírása olyan frissítő a regényben, mint egy hegyvidéki forrás páradús környéke.

Ahogyan a klímaszorongás jelensége egyre elterjedtebbé válik a fiatalok körében, úgy tűnik fel egyre több, a környezettudatosságot tematizáló gyermek- és ifjúsági mű is. Ezek egyik alműfaja például a cli-fi (klímafikció, climate fiction), ebben túl gyakran fordulnak elő olyan szövegek, amelyek főként a szorongást, a tehetetlenség érzését növelhetik az olvasókban.

Az Újratöltés erőssége az is, hogy szorongás, megfélemlítés helyett a vad, szelídítetlen természet szeretetét, tiszteletét és misztériumát érezteti meg az olvasóval. Hogy nem csupán benne élünk a természetben, nemcsak használjuk és okosan kell gazdálkodnunk vele, hanem mi magunk is a természet vagyunk. 

Megjelent a Cimbora 2023/2-es számában