Cimbi olvasólámpája
A sztori – regény 3D-ben
A regény oldalain lassan, töredékekből rajzolódik ki az események háttere, a fiktív történelem és társadalom. Úgy képzelem a regény olvasását, mint a 3D-s moziban a filmnézést: ha a tekinteted elmozdítod a fókuszról, megszédülsz, és homályosan látod a képet. A Csepp történetének fókuszában egy talpraesett árva lány áll, aki addigi rövid élete alatt nagyon sokat tapasztalt és tanult. Az ő alakját a kezdetektől nagyon tisztán látjuk, hiszen a regényben végig a fókuszban áll, viszont minden egyebet, ami körülveszi őt, csak homályosan, meg-megszédülve érzékelünk: nem világos, hogyan került kisgyerekként a Megtartó Szent Manuka-lelencintézetbe, hogy miért kellett kamaszként szeméttelepen dolgoznia, vagy hogy kik azok a fiktív történelmi szereplők (szentek), akik neve újra és újra felmerül a történetben. Ahogy az elbeszélés fókusza hol kitágul, hol beszűkül, úgy látunk rá mi is egyre több részletre, válik élesebbé a háttér több darabkája is.
Szereplők: ki kicsoda a Csepp-univerzumban
A történetben legelőször Ashsel ismerkedünk meg. Egy szeméttelepen dolgozik, és spórol, hogy bevásárolhassa magát egy kasztba. Azért kell ezt tennie, mert valami miatt társadalmon kívülivé vált. Rejtély azonban, hogy mit követhettek el Ash szülei, ami miatt még az ártatlan gyereket is bünteti a rendszer. Ez minimum gyanút kelt az olvasóban.
Nemcsak Ash származásával, élettörténetével kapcsolatban tapogatózunk homályban, a többi szereplő kiléte és szándéka is ismételten elbizonytalanító. Kapkodjuk a fejünket, hogy ki kicsoda, ki barát, ki ellenség, ki beszél őszintén, és kinek vannak hátsó szándékai. Sokat erről nem árulhatok el, hiszen a regény izgalma ebben a játékban rejlik. De légy óvatos, hogy melyik szereplőt engeded bizalmadba férkőzni, mert bárki lehet valaki más. :)
Elhallgatott történelem – a Szabadság ideje előtt
(Vigyázó Szent Kamahi Hét Legfőbb Parancsa – első)
Az események helyszíne a Három Sziget (Alsó, Felső, Középső), amelyhez több város, település tartozik. A történet ideje előtt 250 évvel elterjedt egy veszélyes genetikai betegség, egy halálosnak hitt járvány, ezt követték a „bezárkózás évei”, amikortól tilossá vált az embereknek a többi Szigetre vagy Szárazulatra menni. A Három Sziget történelmében és alapítóinak törvényeiben érdekes, hogy nagyon szigorúan büntetik a hagyomány és a törvények valódiságának megkérdőjelezését, még akkor is, ha puszta fantáziálásról van szó.
Minderre fokozatosan derül fény az események előrehaladtával, ahogyan arra is, hogy talán nem érdek nélkül rejtegeti a Legfelsőbb Testület a Három Sziget múltját. Lehet, hogy a jelenét sem?
Mit is jelent a szabadság? Hogyan lehet a Szabadság idejének nevezni egy olyan korszakot, amelyben törvények tiltják, hogy a történelemről beszélj, amelyben anélkül zárnak ki valakit a társadalomból, tesznek földönfutóvá, hogy bűnt követett volna el, mint ahogyan Asht is? Olvasd el a regényt, és döntsd el magad, mit és milyen szándékkal titkolnak a Legfelsőbb Testület tagjai Három Sziget lakói elől.
Egyenlők és egyenlőbbek
A Három Sziget lakóinak társadalma kasztrendszerbe szerveződik, ami azt jelenti, hogy olyan, egymástól szigorúan elkülönülő csoportok alkotják a társadalmat, amelyek között nincs átjárási lehetőség, az emberek pedig nem rendelkeznek azonos jogokkal. A regény két főhőse a kasztrendszer két végletén áll, már a nevük is jelzi ezt, hiszen a fikció szerint minél több szótagból áll valaki neve, annál rangosabb családból származik. Ash kaszton kívüli, tehát teljesen jogfosztott (egyszótagú a neve, nem tanulhat, nem élhet jó körülmények között, dolgoznia kell gyerekként), míg valamelyik kaszt be nem fogadja. Ehhez képest Hokahatirutepu (később Hokának becézve) fiatalkora ellenére a Legfelsőbb Testület tanácsadója, a legjobb nevelésben, oktatásban részesül, és döntéshozatali, vezetői feladatköre van.
Izgalmas, ahogyan a két fiatal nézőpontjából számos téves előítélet megmutatkozik: Ash annak ellenére, hogy kaszton kívüli, és fiatalon abba kellett hagynia a tanulást, nagyon is gyors észjárású, Hoka pedig megértő és figyelmes tud lenni. De nem csupán a kasztok és kaszton kívüliek közötti különbségek kérdőjeleződnek meg a regény történetében, hanem az is, hogy kik is a kurkászok, akiket még emberszámba sem vesznek. Lehet, hogy nem is igaz, hogy civilizálatlan, az emberi beszédre képtelen lények csoportja? Vajon ők honnan származnak, és kinek lehet érdeke eltitkolni valódi mivoltukat? Persze, nem árulom el ezt sem :)
Miért Csepp?
A Csepp-módszert Ash találta ki, egy olyan döntés meghozatalát jelenti, amely teljesen véletlenszerű, és így kiszámíthatatlan mások számára:
víz, de ha az nem volt a közelben, megtette némi nyál is.”
Ezt a módszert használja Ash akkor is, amikor menekülnie kell a Legfölsőbb Testületiek elől, az viszont kérdés, hogy meddig bízhatja magát a véletlenre, vajon lehet-e mindig a szerencsében bízni, és hogyan sikerül végül kikeverednie abból a kalandból, amelybe nem is akart belekeveredni.
Addig is, amíg a nyomtatásban megjelenik, online elérhető a teljes regény a Pagony Kiadó oldalán.
Mészöly Ágnes – Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat
Cimbi olvasólámpája
A Tilos az Á Könyvek kiadó gondozásában újabb ifjúsági disztópia jelent meg – úgy tűnik, nemhogy csökkenne a műfaj népszerűsége, egyre növekszik. Kapásból említhetjük a közelmúltban napvilágot látott ifjúsági regények közül az erdélyi Fekete fény-sorozatot (Zágoni Balázs) vagy a Csepp című interaktív disztópiát (Mészöly Ágnes). Bár nem vagyok a műfaj kifejezett rajongója, egyre jobban érdekel, hogyan próbálnak újat hozni ezek a regények úgy, hogy főszereplőjük általában egy kamasz lány és egy kamasz fiú, akik világvége utáni széthulló közösségben keresik a helyüket, a szabadságot, az igazságos társadalom lehetőségét. Ebben az ajánlóban arról írok, hogy mit találtam újdonságnak a kétszerzős, Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat című regényben.
Mészöly Ágnes: Szabadlábon
Cimbi olvasólámpája
Tilos az Á könyvek, Budapest, 2016 „miközben kívülről minden ember és minden család átlagosnak vagy érdektelennek tűnik, belül minden családnak és embernek megvan a maga története, múltja, oka, és belül már senki és semelyik család nem átlagos.” (Fenyő D. György – forrás: www.barkaonline.hu)