Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Jakab Villő Hanga

Jakab Villő Hanga

Mészöly Ágnes: Csepp

az együtt alkotás regénye

Cimbi olvasólámpája

„Szó nélkül indultak tovább a kurkászok felé. Ahogy a fehér homokon egymás mellett gyalogoltak, kezükben fegyverrel és arcukon elszánt mosollyal, Ash tényleg úgy érezte magát, mintha egy világmegmentő küldetés részese lenne.”
A Tilos az Á könyvek sorozatban közösségi részvétellel született ifjúsági disztópia* fejezetei hétről hétre jelentek meg, mindegyik végén az olvasók dönthették el, milyen irányba alakuljon a történet. Én például úgy olvastam az első néhány fejezetet, hogy a főszereplő fiú, aztán az olvasók úgy döntöttek, legyen lány. El kellett fogadnom. Időnként párhuzamosan több történetet olvastam, hiszen sokszor következett be újratervezés, visszamenőleg is. 

Mészöly Ágnes: Csepp
Képek forrása: pagony.hu

A sztori – regény 3D-ben

A regény oldalain lassan, töredékekből rajzolódik ki az események háttere, a fiktív történelem és társadalom. Úgy képzelem a regény olvasását, mint a 3D-s moziban a filmnézést: ha a tekinteted elmozdítod a fókuszról, megszédülsz, és homályosan látod a képet. A Csepp történetének fókuszában egy talpraesett árva lány áll, aki addigi rövid élete alatt nagyon sokat tapasztalt és tanult. Az ő alakját a kezdetektől nagyon tisztán látjuk, hiszen a regényben végig a fókuszban áll, viszont minden egyebet, ami körülveszi őt, csak homályosan, meg-megszédülve érzékelünk: nem világos, hogyan került kisgyerekként a Megtartó Szent Manuka-lelencintézetbe, hogy miért kellett kamaszként szeméttelepen dolgoznia, vagy hogy kik azok a fiktív történelmi szereplők (szentek), akik neve újra és újra felmerül a történetben. Ahogy az elbeszélés fókusza hol kitágul, hol beszűkül, úgy látunk rá mi is egyre több részletre, válik élesebbé a háttér több darabkája is.

Szereplők: ki kicsoda a Csepp-univerzumban

A történetben legelőször Ashsel ismerkedünk meg. Egy szeméttelepen dolgozik, és spórol, hogy bevásárolhassa magát egy kasztba. Azért kell ezt tennie, mert valami miatt társadalmon kívülivé vált. Rejtély azonban, hogy mit követhettek el Ash szülei, ami miatt még az ártatlan gyereket is bünteti a rendszer. Ez minimum gyanút kelt az olvasóban.

„0,042... Soha nem látott még ilyen alacsony szociális szorzót. A lelencek tanulmányi eredményeit sokszor háromszorosnál is többel emelik, hogy ellensúlyozzák a klán és a szülői ház hiányának negatív hatásait – már ha magaviseletével rászolgál a gyermek. De akármilyen kihágásokat követ el valaki a Szent Manukában töltött évek alatt, senki szorzója nem csökkent még 0,8 alá. Hallott ugyan történeteket arról, hogy a Legfőbb Testület utasítására az egykori Küldöttek utódai a mai napig extrém alacsony szorzókat kapnak, de miféle nemes ősei lehetnek egy árva gyereknek, akit egy nyomornegyed határában találtak?” 

Nemcsak Ash származásával, élettörténetével kapcsolatban tapogatózunk homályban, a többi szereplő kiléte és szándéka is ismételten elbizonytalanító. Kapkodjuk a fejünket, hogy ki kicsoda, ki barát, ki ellenség, ki beszél őszintén, és kinek vannak hátsó szándékai. Sokat erről nem árulhatok el, hiszen a regény izgalma ebben a játékban rejlik. De légy óvatos, hogy melyik szereplőt engeded bizalmadba férkőzni, mert bárki lehet valaki más. :)

Elhallgatott történelem – a Szabadság ideje előtt

„A Három Sziget az Embereké, és az Emberek a Három Szigeten élnek.”
(Vigyázó Szent Kamahi Hét Legfőbb Parancsa – első)

Az események helyszíne a Három Sziget (Alsó, Felső, Középső), amelyhez több város, település tartozik. A történet ideje előtt 250 évvel elterjedt egy veszélyes genetikai betegség, egy halálosnak hitt járvány, ezt követték a „bezárkózás évei”, amikortól tilossá vált az embereknek a többi Szigetre vagy Szárazulatra menni. A Három Sziget történelmében és alapítóinak törvényeiben érdekes, hogy nagyon szigorúan büntetik a hagyomány és a törvények valódiságának megkérdőjelezését, még akkor is, ha puszta fantáziálásról van szó.

Minderre fokozatosan derül fény az események előrehaladtával, ahogyan arra is, hogy talán nem érdek nélkül rejtegeti a Legfelsőbb Testület a Három Sziget múltját. Lehet, hogy a jelenét sem?

„– Akár – lendült bele Ash, és egy pillanatra elfelejtette, hogy egy testületivel beszél. – De az is lehet, hogy a Szabadság Ideje előtti. 
– A Szabadság Ideje előtt a Három Szigeten semmilyen emberi tevékenység nem volt – mondta zavartan Hoka, mintha történelemórán felelne egy nagyon szigorú tanár kérdésére. – És aki ezt kétségbe vonja, népünk történetének alapjait kérdőjelezi meg. Az ilyen beszédért akár...
– Akár ki is zárhatnának a klánomból, és kaszton kívülivé válhatnék – mondta óvatosan Ash –, mint ahogy az Tak bácsival is történt... jól sejtem? Jól sejtem, hogy te ismerted régebben az öreget?”

Mit is jelent a szabadság? Hogyan lehet a Szabadság idejének nevezni egy olyan korszakot, amelyben törvények tiltják, hogy a történelemről beszélj, amelyben anélkül zárnak ki valakit a társadalomból, tesznek földönfutóvá, hogy bűnt követett volna el, mint ahogyan Asht is? Olvasd el a regényt, és döntsd el magad, mit és milyen szándékkal titkolnak a Legfelsőbb Testület tagjai Három Sziget lakói elől.

Egyenlők és egyenlőbbek

„Ash annyira zavarba jött Hoka váratlan akciójától, hogy elpirulni is elfelejtett. Úgy érezte magát, mintha elsodorta volna egy szemétlavina, és most többméternyi, újrahasznosításra váró műanyag alatt fuldokolna a Telepen.”

A Három Sziget lakóinak társadalma kasztrendszerbe szerveződik, ami azt jelenti, hogy olyan, egymástól szigorúan elkülönülő csoportok alkotják a társadalmat, amelyek között nincs átjárási lehetőség, az emberek pedig nem rendelkeznek azonos jogokkal. A regény két főhőse a kasztrendszer két végletén áll, már a nevük is jelzi ezt, hiszen a fikció szerint minél több szótagból áll valaki neve, annál rangosabb családból származik. Ash kaszton kívüli, tehát teljesen jogfosztott (egyszótagú a neve, nem tanulhat, nem élhet jó körülmények között, dolgoznia kell gyerekként), míg valamelyik kaszt be nem fogadja. Ehhez képest Hokahatirutepu (később Hokának becézve) fiatalkora ellenére a Legfelsőbb Testület tanácsadója, a legjobb nevelésben, oktatásban részesül, és döntéshozatali, vezetői feladatköre van.

Izgalmas, ahogyan a két fiatal nézőpontjából számos téves előítélet megmutatkozik: Ash annak ellenére, hogy kaszton kívüli, és fiatalon abba kellett hagynia a tanulást, nagyon is gyors észjárású, Hoka pedig megértő és figyelmes tud lenni. De nem csupán a kasztok és kaszton kívüliek közötti különbségek kérdőjeleződnek meg a regény történetében, hanem az is, hogy kik is a kurkászok, akiket még emberszámba sem vesznek. Lehet, hogy nem is igaz, hogy civilizálatlan, az emberi beszédre képtelen lények csoportja? Vajon ők honnan származnak, és kinek lehet érdeke eltitkolni valódi mivoltukat? Persze, nem árulom el ezt sem :)

Miért Csepp?

A Csepp-módszert Ash találta ki, egy olyan döntés meghozatalát jelenti, amely teljesen véletlenszerű, és így kiszámíthatatlan mások számára:

„Még az Intézetben találta ki a dolgot, nem sokkal azután, hogy odakerült. Öt-, legfeljebb hatéves lehetett, amikor rájött, hogy hiába dugja el a legjobbnak tűnő helyekre a túlélést jelentő extra baobabszeletet, valaki mindig megtalálja, mert ugyanúgy gondolkodik, mint ő. És ha túl akar járni a nagyobbak eszén, a véletlenre kell hagyatkoznia. Akkor találta ki a Csepp-módszert. Nem kellett hozzá semmi, csak néhány korty
víz, de ha az nem volt a közelben, megtette némi nyál is.”

Ezt a módszert használja Ash akkor is, amikor menekülnie kell a Legfölsőbb Testületiek elől, az viszont kérdés, hogy meddig bízhatja magát a véletlenre, vajon lehet-e mindig a szerencsében bízni, és hogyan sikerül végül kikeverednie abból a kalandból, amelybe nem is akart belekeveredni.

Addig is, amíg a nyomtatásban megjelenik, online elérhető a teljes regény a Pagony Kiadó oldalán.

Mészöly Ágnes – Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat

Jakab Villő Hanga

Mészöly Ágnes – Molnár T. Eszter: Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat

Cimbi olvasólámpája

A Tilos az Á Könyvek kiadó gondozásában újabb ifjúsági disztópia jelent meg – úgy tűnik, nemhogy csökkenne a műfaj népszerűsége, egyre növekszik. Kapásból említhetjük a közelmúltban napvilágot látott ifjúsági regények közül az erdélyi Fekete fény-sorozatot (Zágoni Balázs) vagy a Csepp című interaktív disztópiát (Mészöly Ágnes). Bár nem vagyok a műfaj kifejezett rajongója, egyre jobban érdekel, hogyan próbálnak újat hozni ezek a regények úgy, hogy főszereplőjük általában egy kamasz lány és egy kamasz fiú, akik világvége utáni széthulló közösségben keresik a helyüket, a szabadságot, az igazságos társadalom lehetőségét. Ebben az ajánlóban arról írok, hogy mit találtam újdonságnak a kétszerzős, Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat című regényben.

Read More
Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Jakab Villő Hanga

Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Cimbi olvasólámpája

Tilos az Á könyvek, Budapest, 2016 „miközben kívülről minden ember és minden család átlagosnak vagy érdektelennek tűnik, belül minden családnak és embernek megvan a maga története, múltja, oka, és belül már senki és semelyik család nem átlagos.” (Fenyő D. György – forrás: www.barkaonline.hu)

Read More