Szakács Eszter: A szelek tornya
Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2016
Ha pedig tényleg olyan tisztán megértjük egy másik ember indítékait, mint a sajátjainkat, nem leszünk képesek többé szánt szándékkal ártani neki.
Forrás: pagony.hu
A különleges képességű gyerekek számára működő iskoláról, a mitológiai lényekről és fordulatos kalandokról hamar a Harry Potter regényvilága juthat eszünkbe ennek a könyvnek az olvasása közben. Csakhogy Szakács Eszter mitológiai fantasy-jének Szellő Mira nevű főszereplője nem boszorkány, mint ahogy rendesen elvárnánk tőle, és nem is a Roxfort nevű boszorkány- és varázslóképző iskola diákja, hanem egyenesen grifflovas, akinek világokat összekötő szerepe van.
A regény erőssége lehet a részletgazdag leírás, a mitológiai alakok szerepeltetése, a párhuzamos világok, zsebuniverzumok megteremtése és összekötése olyan jelenbeli kérdésekkel, mint a gyász és a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció.
Egy fantasyregény középpontjában soha nem önmagukban ezek a társadalmi problémák állnak, nem emiatt lesz érdekes, izgalmas a regény. Inkább csak reálisabbá próbálják tenni a teremtett világot, megindokolják a szereplők cselekedeteit, megmagyarázzák lelki sérüléseiket, netán valamilyen dramaturgiai funkciót szán nekik az író– mondja Szakács Eszter egy interjúban.
A szöveg mitológiai áthallású világához igazodva jelenthetjük ki, hogy a regény erőssége lehet a szöveg Achilles-ina is, mivel a sűrű leírás helyenként fokozott figyelmet kíván az olvasótól.
A főszereplő nemcsak abban hasonlít Harry Potterre, hogy képességeit származásának köszönheti, nem küzdött meg értük, hanem abban is, hogy a hétköznapi világ kegyetlenkedései elől talál menekvést a mitológiai világban. Harry undok nevelőszüleitől és unokatestvérétől szabadul így, Mira pedig az őt zaklató és származása miatt kirekesztő osztálytársai elől bujdosva jut át az istenek világába.
A Szelek Tornya főszereplőjéhez, Mirához hasonlóan én is könyvmoly voltam gyerek- és kamaszkoromban, és élénken érdekelt a mitológia. A különféle népek regéit és mondáit tartalmazó kötetek mellett természetesen a görög mitológiát is olvastam, akárcsak A trójai háború című átdolgozást Szabó Árpádtól. Mindig is a görög mitológia volt a kedvencem az összes közül, nem véletlenül, hiszen ahogy a regényben is elhangzik, az ókori Hellász lakói formálták leginkább a saját képükre az isteneiket, cselekedeteikben és tulajdonságaikban ők hasonlítanak leginkább hozzánk, emberekhez, én ezt tudat alatt nyilván gyerekként is érzékeltem – fejtette ki a szerző, a regény mitológiai hátterét indokolva.
Grifflovasként Mira arra hivatott, hogy kapuőre legyen az Olümposz nevű bolygónak, ahol a görög istenek élnek, de ahol nehéz és bravúros kalandok is várnak nemcsak Mirára, hanem az olvasóra is.
Ha kíváncsivá tett az interjú, olvasd el: Mit teszel, ha a bakancslista első pontja kipipálva?
