Cimbi olvasólámpája
Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2016
A különleges képességű gyerekek számára működő iskoláról, a mitológiai lényekről és fordulatos kalandokról hamar a Harry Potter regényvilága juthat eszünkbe ennek a könyvnek az olvasása közben. Csakhogy Szakács Eszter mitológiai fantasy-jének Szellő Mira nevű főszereplője nem boszorkány, mint ahogy rendesen elvárnánk tőle, és nem is a Roxfort nevű boszorkány- és varázslóképző iskola diákja, hanem egyenesen grifflovas, akinek világokat összekötő szerepe van.
A regény erőssége lehet a részletgazdag leírás, a mitológiai alakok szerepeltetése, a párhuzamos világok, zsebuniverzumok megteremtése és összekötése olyan jelenbeli kérdésekkel, mint a gyász és a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció.
A szöveg mitológiai áthallású világához igazodva jelenthetjük ki, hogy a regény erőssége lehet a szöveg Achilles-ina is, mivel a sűrű leírás helyenként fokozott figyelmet kíván az olvasótól.
A főszereplő nemcsak abban hasonlít Harry Potterre, hogy képességeit származásának köszönheti, nem küzdött meg értük, hanem abban is, hogy a hétköznapi világ kegyetlenkedései elől talál menekvést a mitológiai világban. Harry undok nevelőszüleitől és unokatestvérétől szabadul így, Mira pedig az őt zaklató és származása miatt kirekesztő osztálytársai elől bujdosva jut át az istenek világába.
„A Szelek Tornya főszereplőjéhez, Mirához hasonlóan én is könyvmoly voltam gyerek- és kamaszkoromban, és élénken érdekelt a mitológia. A különféle népek regéit és mondáit tartalmazó kötetek mellett természetesen a görög mitológiát is olvastam, akárcsak A trójai háború című átdolgozást Szabó Árpádtól. Mindig is a görög mitológia volt a kedvencem az összes közül, nem véletlenül, hiszen ahogy a regényben is elhangzik, az ókori Hellász lakói formálták leginkább a saját képükre az isteneiket, cselekedeteikben és tulajdonságaikban ők hasonlítanak leginkább hozzánk, emberekhez, én ezt tudat alatt nyilván gyerekként is érzékeltem” – fejtette ki a szerző, a regény mitológiai hátterét indokolva.
Grifflovasként Mira arra hivatott, hogy kapuőre legyen az Olümposz nevű bolygónak, ahol a görög istenek élnek, de ahol nehéz és bravúros kalandok is várnak nemcsak Mirára, hanem az olvasóra is.
Ha kíváncsivá tett az interjú, olvasd el: Mit teszel, ha a bakancslista első pontja kipipálva?
Megjelent a Cimbora 2018/2-es számában.
Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Cimbi olvasólámpája
Pagony Kiadó, Budapest, 2016 „– Anti, gondold végig, hogy azzal, amit mondasz, megbántasz-e valakit. Aztán gondold végig, hogy ha nem mondod el, azzal kit bántasz meg. És végül gondold meg azt is, miért fontos, hogy kiderüljön az igazság.”
Szigeti Kovács Viktor: Lúna gyermekei
Cimbi olvasólámpája
Ciceró, Budapest, 2016 A Lúna gyermekei legendateremtő regény, amely a gólyákról szóló ismereteinket fogalmazza át egy mitikus mesevilágba. A történetben emberi tulajdonságú gólyák tartanak Afrika felé, de kiderül az is, hogyan fűződik hozzájuk a gyermekhozás mítosza, vagy az, hogy miért repülik át évente kétszer a világot.
Mészöly Ágnes: Szabadlábon
Cimbi olvasólámpája
Tilos az Á könyvek, Budapest, 2016 „miközben kívülről minden ember és minden család átlagosnak vagy érdektelennek tűnik, belül minden családnak és embernek megvan a maga története, múltja, oka, és belül már senki és semelyik család nem átlagos.” (Fenyő D. György – forrás: www.barkaonline.hu)