Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Pagony Kiadó, Budapest, 2016
– Anti, gondold végig, hogy azzal, amit mondasz, megbántasz-e valakit. Aztán gondold végig, hogy ha nem mondod el, azzal kit bántasz meg. És végül gondold meg azt is, miért fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Wéber Anikó: Az osztály vesztese

Forrás: pagony.hu

Egy pillanat alatt történhet meg az, ami egy életen át tartó sebet okoz. Nem könnyű felnőtt szerzőnek belelátnia a fiatalok iskolai és közösségi életébe, a kegyetlenkedésekbe, amelyek gyakran csinálnak egyik gyermekből áldozatot, a másikból bántalmazót. Weber Anikó tanárként és publicistaként saját tapasztalataira támaszkodva ír első könyvében a nehezen emészthető történetről. Az iskolai bántalmazáskor nem csak a kigúnyolt, kicsúfolt, megalázott fiatal fél beszélni, sokszor a szemtanúk is tartanak attól, hogy ha kiállnak, maguk kerülhetnek a kipécézett szerepébe. A hallgatás helyett beszél ez a könyv.

Röviden a regény kiinduló sztorija: egy gyermeket suli után a sötét osztályteremben ismeretlen osztálytársai megaláznak és lefotóznak; a kép felkerül az osztály Facebook-oldalára, másnap kitör a botrány, az osztályfőnök tombol, de sem a tettesek, sem a megalázott osztálytárs személye nem ismert.

A tanárnő gyanakodva fürkészte, de nem szólt semmit. Ahogy mások sem. Tulajdonképpen évek óta senki sem mondta a szemébe, hogy cigány. Mégis mindig ott volt a levegőben. A mondat végén elharapott szavakban és abban a körülményeskedésben, ahogy egy-egy tanár vagy diák hozzá szólt, ha valami történt. Mert ha Lili hazudott, ha Domi verekedett, ha Balázs beszólt, akkor rosszak voltak. Ha ő tette valamelyiket, akkor cigány volt. És míg a rosszaságot abba lehetett hagyni, ezt nem.

A regény lazán kapcsolódó fejezeteiben tíz gyermek szemszögéből követhetjük a történetet, így a sűrű nézőpontváltás folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. A részek úgy válnak egésszé, hogy az nemcsak a bántalmazás esetéhez visz közel, hanem az egyes szereplők bonyolult és sokszor problémás családi hátteréhez is: így derül ki, hogy aki látszólag menő az osztályban, maga is szorong és küzd saját félelmeivel.