Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Végh Balázs Béla

Végh Balázs Béla

Tóth Krisztina: Baziliszkusz

Gyermekversek állatvilága

A szokatlannak és az ismeretlennek figyelemre méltó hagyománya van a gyermekirodalomban, különösen a 19. században kedvelték a költők a távoli tájak, vidékek élettereit, növény- és állatvilágát. A változatosságot kereső kortárs gyermeklíra újra felfedezte az egzotikus állatvilágot, ezzel is frissíteni és tágítani szeretné olvasója befogadás- és elváráshorizontját. A verskedvelő olvasó mindig hálás a meglepetésért, a szellemi-esztétikai természetűekért is.

Tóth Krisztina: Baziliszkusz
kép forrása: Wikipédia

Tóth Krisztina: Baziliszkusz
Mi lehet a baziliszkusz?
Cserépben nő, mint a fikusz?
Olyan, mint a bazsalikom,
hogy fűszernek bezsákolom?
Vagy templom, mint a bazilika?
Épület? Vagy ritka állat?
Lakóhelye Amerika,
rá az ember ott találhat.
Nem növény, bár színe zöld,
mozdulatlan, mégsincs kőből,
a legyekre nyelvet ölt,
a gyerektől hátrahőköl.
Mérges, ráncos fejű hüllő,
úgy néz, mint a szomszéd bácsi,
hogy mi a rossz, mi nem illő,
ebből kéne kitalálni.
Bámul rád a baziliszkusz,
nyugdíjas gyík, zöld a bőre:
„Hát te még köszönni sem tudsz?!”
Mindig üdvözöld előre...
 

Tóth Krisztina Állatságok című verseskötete harminc, nálunk ismeretlen egzotikus állatot mutat be a gyermeklíra eszközeivel, többek között az oposszumot, a vombatot, a dzseládát, az íniát, a rozsomákot, a baribált, a szurikátát és másokat. A baziliszkuszról szóló vers a zoológia szakszerű, morfológiai-fiziológiai leírása helyett empirikusan idézi meg, költői játszadozással jeleníti meg a verstárgynak választott amerikai hüllőt. A legkézenfekvőbb játékforma a költő számára a szójáték, és erre az egzotikus név teremti meg az alkalmat. Olvasójához hasonlóan a költő is naiv szófejtéssel, etimologizálással próbálkozik, a szokatlan hangalakú állatnév a saját nyelvi tapasztalatból a hasonló hangzású szavakat hívja elő: fikusz, bazsalikom, bazilika. A szavakkal való játék közvetlen haszna a sorvégi rímpárokban mérhető le közvetlenül: baziliszkusz – fikusz, bazsalikom – bezsákolom, bazilika – Amerika. Az első két versszak az olvasói érdeklődés felkeltéseként, a verstéma iránti vonzalom fenntartásaként is értelmezhető. A versből nem maradnak ki a lexikonokból szerezhető ismeretek sem, innen tájékozódhatunk hitelesen a baziliszkusz felől. A lexikon-szócikk lakonikus leírását, tömör fogalmazását játékosan oldja fel a költő, a verset így végigolvasva minden lényegeset megtudunk a baziliszkusz életkörülményeiről, viselkedésmódjáról.
A vers végén a költő a kortárs gyermekversben szokatlan erkölcsi intelmet fogalmaz meg olvasójának, a szövegből játékosan kiszólva tiszteletadásra hívja fel a figyelmet: „Hát te még köszönni sem tudsz?! / Mindig üdvözöld előre...”

A biológus szerint...

Sisakos baziliszkusz (Jézusgyík)
A versben szereplő élőlény teljes neve a sisakos baziliszkusz, és a leguánfélékhez tartozik. Feltéve, ha nem a mesebeli baziliszkuszra gondolunk, amelynek tekintete halálos, lehelete mérgező, és gyík, kakas és sárkány keveréke. Harry Potter történetében a Titkok Kamrájában rejtőző lény. A Jézusgyík nevet arról a képességéről kapta, hogy tud a vízen is szaladni. Ez az egyetlen olyan gerinces, amely képes a víz felszínén ilyen módon előrehaladni. A hímek fejükön sisakszerű díszt viselnek, hátukon felmagasló taréj található. Eredeti élőhelyük Közép-Amerika trópusi esőerdeiben van, de nálunk is előfordulnak terrénumokban. Ragadozó, rovarokkal, kisebb emlősökkel táplálkozik, de fogyaszt növényi eledelt is. Elérheti a 70 centiméter hosszúságot is. (K.Zs.)

kép forrása: Wikipédia

kép forrása: Wikipédia

Tóth Krisztina (1967, Budapest): költő, prózaíró, képzőművész. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Gyermekeknek írt könyvei: Londoni mackók (2003), Állatságok (2006), Kerge ABC (Szabó T. Annával és Varró Dániellel – 2008).