A Soha senkinek szerzője, Beate Teresa Hanika először modell volt, majd fotós, s utóbb írta meg első könyvét, ami Németországban egycsapásra hatalmas népszerűségre tett szert, és hamarosan számos nyelvre fordították le.

Jó hír, hogy magyar nyelven, pdf formátumban, ingyen hozzá lehet férni a könyvhöz. A könyv sikerének forrása már a mottójában rejlik – „Amiről nem készül családi fotó...” –, amelyet mindannyian saját életünk felől olvashatunk: látjuk magunk előtt a családi képeket, és talán azt is, ami nem kerülhetett volna rá egy fotóra sem. A mottó személyessége egyből beindítja a képzelőerőt.

A cím sugallta személyesség a regényben folytatódik, hiszen a tizenhárom éves lány napló formájában írja le saját történetét, próbálja meg elmondani, amire alig vannak szavak. Egy pénteki napon, amikor a nagypapa váratlanul megcsókolja Malvinát, a lány újra emlékezni kezd, és már nem tudja feledni többé, hogy kisgyermekkorában nagyapja zaklatta őt. Az emlékezés, a szembenézés és a továbblépés őszinte története ez.

A school bullying fogalmát magyarul iskolai bántalmazásnak vagy megfélemlítésnek fordítják, és különböző formái léteznek: lehet fizikai, de akár szóbeli is. Julie Anne Peters megrázó története azzal az iskolai valósággal szembesít, amely sokszor nincs figyelemmel a gyermekek kegyetlenkedésére vagy magányára. Daelyn, a regény főszereplője, inkább öngyilkosságba menekülne, mert nem bírja már tovább, hogy bántják az iskolában. Szurkolok neki, hogy az új tanévben megismert idegen segíteni tudjon rajta, mielőtt végleg késő lenne.

A francia szerző első ifjúsági regényében két fiúbanda versengését, erőszakba és gyújtogatásba torkolló háborúskodását írja le. Fréderic azonban, aki az egyik csoport vezetője, nem vehet részt a nagy, végső összecsapásban, mert egy telefonhívás elszólítja.

A Tűzkeresztség a haragról, az idegennel és a mássággal szembeni gyűlöletről szól, de nem áll meg ennél, mert Frédericnek sikerül felismernie, hogy az eszme, amelyben hisz, téves utakra vezeti.