Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Jakab Villő Hanga

Jakab Villő Hanga

Fiútörténetek kicsit másképp

Cimbi olvasólámpája

Sorozatunk új részében az az izgalmas, hogy – különlegességként – a kiválasztott könyvek mellett egy témába vágó filmet is ajánlani fog. Iskolai bántalmazásról, netes megfélemlítésről, illetve a serdülőkor és a felnőttkor között húzódó határ átlépéséről lesz szó az alábbiakban.

Fiútörténetek kicsit másképp
Kép forrása: bookline.hu

Kalapos Éva: Massza 
Menő könyvek, 2016

A fiúknak is vannak érzéseik 

Néhány évvel ezelőtt teljesen kiborított, amikor három tinédzser öngyilkosságot követett el Amerikában és Angliában. – meséli Kalapos Éva arról, hogy hogyan talált rá legújabb könyvének témájára. – Eleinte »csak« az iskolában zaklatták őket, később már a neten, a közösségi oldalakon keresztül. (…) Mindhárom eset felzaklatott, nem tudtam elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet. Elkezdtem beleásni magam a témába, és láttam, hogy számtalan hasonló példát találhatunk még.”

Kalapos Éva történetének elbeszélője Ráber Patrik, a művészet iránt érdeklődő fiú, akit emiatt szűkebb, iskolai közössége nem fogad el. A könyv ismertetőjében úgy írják le, mint egy „tök átlagos” srácot, akit társai amiatt kezdenek el szivatni, hogy színész szeretne lenni, és be is lép egy színjátszókörbe. Én nem látom átlagosnak Patrikot, legalábbis nem abban a lekicsinylő értelemben, hogy érdektelen figura volna, számomra inkább izgalmas, sokoldalú karakter.
A könyv szerzője hatalmas kutatómunkával készült rá, hogy Patrik bőrébe bújjon. Az iskolai bántalmazásokról, a netes megfélemlítésről olvasott cikkek és a végignézett videók sora sem készíthette fel az írónőt arra a fájdalomra, amit írás közben érzett, belehelyezve magát a kitaszított srác életé- be: „ez az első könyvem, amibe belehaltam” – nyilatkozta a kötet megjelenését követően.

„Ráber Patrik kretén.
Ráber Patrik nyomorék.
Ráber Patrikra nincs szüksége a világnak.
Legalábbis azok szerint, akik zaklatják őt.”

Patrik helyzetének, azaz egy bántalmazott fiatal érzéseinek megértésében az empátia és a beleélő olvasás segíthet, ugyanakkor a kritikai viszonyulásmód is fontos, ami később tudatossá teheti számunkra, hogy mi is felismerjük, ha hasonló borzalmak történnek meg velünk vagy valakivel a környezetünkben. Azt hiszem, szülőknek és tanároknak egyaránt fontos elolvasni ezt a regényt, hogy jobban megértsék, mi zajlik egy bántalmazott fiatalban, aki úgy érzi, senkihez sem fordulhat segítségért. „Borzasztóan ideges leszek, amikor hallom, hogy egy felnőtt lekicsinyli a gyerek problémáját. Vagy ha azt mondja a neki panaszkodó gyerekének, hogy »hazudik«” – fogalmazott Kalapos Éva, és hozzátette: az oktatási rendszer is túlterhelt ahhoz, hogy a pedagógusok figyelemmel követhessék a tanulók között húzódó érzelmi, szociális viszonyokat.
A könyv nem csak a Patrikkal való közös út megtételére kínál lehetőséget, hiszen az utolsó oldalakon gyakorlati útmutató és jogi tanácsadás is helyet kapott, ami irányt mutat, kihez fordulhatunk, ha iskolai vagy netes bántalmazást észlelünk.
Még azt mondhatom el, hogyan nem fejeződik be a sztori: Patrik nem menekül öngyilkosságba, viszont segítség nélkül és a történtek feldolgozása nélkül nem léphet tovább. Nem lövöm le a Massza történetének végét, de úgy tűnik, maga a szerző is nyitva hagyja azt, hogy majd közös megbeszélés tárgya lehessen.

Az osztály (észt filmdráma, 2007)
Kép forrása: imdb.com
Kép forrása: imdb.com

Az osztály (Klass) című észt film, hasonlóan Kalapos Éva Massza című regényéhez, az osztályon belüli erőszak egy kegyetlen történetét jeleníti meg. Ahogyan a Massza valós történetekre épül, úgy Az osztály aktualitását is megtörtént, tragikus iskolai lövöldözések adják. „Joosep az osztály lúzere, kegyetlen tréfák célpontja. Apja katona, ezért az a véleménye, hogy fiának meg kell védenie magát. Kaspar új fiú az osztályban. Egy napon, amikor a fiúk meztelenre vetkőztetik Joosepet, és belökik a lányöltözőbe, Kaspar úgy dönt, hogy megvédi osztálytársát. Ezzel ő is az osztály célpontjává válik.” Arra kérdez rá a film, hogy milyen események előznek meg egy olyan jelenetet, amikor iskolások nem látnak más utat, mint fegyverrel támadni társaikra: hogyan lesz a magára hagyott áldozatból vérontást elkövető tinédzser? Mit kellene másképp tenni, ennek megelőzésére?

Laboda Kornél: MátéPONTindul
Tilos az Á könyvek, 2019
Kép forrása: moly.hu
Kép forrása: moly.hu

Tinédzserből fiatal felnőtté

A könyv elején a főszereplő kissé gúnyos fintorral mutatja be önmagát: „Milyen legyen egy tizenhét éves, ha nem reménytelenül szerelmes? Sokszor gondolok úgy magamra, mint cirkuszi attrakcióra. Tessék, csak tessék, itt látható Kőkuti Máté, a világ legátlagosabb tizenhét évese, a kamaszkor minden vonása jól kivehető rajta, tessék, csak tessék, lépjenek közelebb, vegyék szemügyre ezeket a pörsenéseket, pattanásokat, ezeket a kiforratlan vonásokat, ezt a zavaros tekintetet, ezt a teljesen semmilyen frizurát, ezt a hiteltelen magabiztossággal leplezett rettegést, tessék, csak tessék, világszám!” Máté története valahol a tér és idő valóságának határán mozog, hiszen miután egy átbulizott éjszakán megismeri az előle addig eltitkolt nagybátyját, valahogy minden másképp alakul. Az elbizonytalanodott tér- és időviszonyok között Maté legégetőbb kérdése: összejön-e a tökéletes randi Annával, a lánnyal, aki évek óta tetszik neki? És hogyan tovább, ha mégsem?
A MátéPONTindul beavatástörténet, ami egy nagyon hamar elrepülő hét alatt zajlik: Máté ez idő alatt átlép a tinédzserkorból a felnőttségbe.

Könyvek, amelyek az emberi elmébe érnek

Jakab Villő Hanga

Könyvek, amelyek az emberi elmébe érnek

Cimbi olvasólámpája

Egyik legmeghatározóbb fiatalkori olvasmányom a Virágot Algernonnak (Daniel Keyes) volt, egy srácról szól, aki szellemi fogyatékos, de aztán egy új gyógyszer segítségével zsenivé válik, majd újra leépül. A regény írásmódjában is tükrözi a fiú szellemi képességeit, majd a képességei leépülését és a szörnyű szembesülést saját helyzetével. Gyakran eszembe jut a könyv utolsó mondata, amely magába sűríti az összes érzést, amelyen átvezetett a történet, és mindazt, amit az emberekről tanultam a főhőstől, Charlie Gordontól. Olyan kortárs ifjúsági könyvek következnek, amelyek a Virágot Algernonnak című regényhez hasonlóan az emberi elme rejtett részeiig is elérnek, és új világokat tárnak fel.

Read More
Három nemzetközi sikerű ifjúsági regény

Jakab Villő Hanga

Három nemzetközi sikerű ifjúsági regény

Cimbi olvasólámpája

„A környezetemben élők mind furcsán néztek rám, hogy egy 13 éves kislány új favoritja egy kőkemény, neonácizmusról szóló pszichodráma.” – Betolakodókról, egyik ajánlott könyvről, amely egy kis, világvégi német faluban játszódik a 21. században egy 13 éves lány írt véleményt kidsnews.hu – a gondolkodó tizenévesek magazinjában. 

Read More
1943: Három történet a holokausztról

Jakab Villő Hanga

1943: Három történet a holokausztról

Cimbi olvasólámpája

Hiába próbálom megtalálni az első meghatározó olvasmányélményem a holokausztról, nem sikerül. Könyvtárból kölcsönöztem és az eseményeknél erősebben képek maradtak meg bennem: egy kisfiú, aki egyedül, családja nélkül bujkál a kiüresedett gettóban, elhagyott lakásokban keresi a túléléshez szükséges ételt, eszközöket. Egy magas létrát látok, amin bújóhelyére, egy padlásra húzódott meg, és egy német tisztet, aki elkaphatta volna, de megkegyelmezett. Így emlékszem, de lehet, hogy nem is így volt. És az is lehet, hogy amíg az Olvasólámpát írtam, rátaláltam a regényre, és már az ajánlottak között van.

Read More