Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Jakab Villő Hanga

Jakab Villő Hanga

Hogyan olvasnak felnőttek ifjúsági irodalmat? (2.)

Cimbi olvasólámpája

Olvasólámpa-rovatunkban olyan, néhány részes sorozatot indítottunk az előző lapszámban, amelyben felnőttek ajánlanak ifjúsági irodalmat. Akár foglalkozásuk miatt, akár kamasz gyerekeik révén sok felnőtt kezébe is eljut egy-egy, fiatalokat megcélzó szöveg. Cimbi ugyanakkor arra is kíváncsi, mivel foglalkoznak ezek a felnőttek, mit gondolnak a világról és miért szeretnek olvasni. Kalandra fel! (J. V. H.)

Hogyan olvasnak felnőttek ifjúsági irodalmat? (2.)
Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2012. Kép forrása: origo.hu

Kép forrása: kronika.ro
Kép forrása: kronika.ro

Szikszai Ildikó vagyok, a kolozsvári Ábel Kiadó igazgatója és két tizenéves fiú édesanyja. Szerencsés vagyok, mert a munkám egyben a hobbim is: a könyvek és az olvasás. Könyvek között élek, amióta az eszemet tudom. Sok könyvünk volt otthon, a szüleim olvastak, természetes volt, hogy mi, gyerekek is olvasunk. Hétévesen olvastam az első gyerekregényt. Rákattantam, ez lett a legfőbb szórakozásom. Mindent olvastam: kötelezőt, ajánlottat, sajátomat, a másét. A suliban is olvastunk, olykor órákon a pad alatt is. Az iskolatáskámba mindig befért az épp aktuális könyvem. A könyvek az egyetemre is elkísértek... Aztán a gyerekeimmel is jól megfértek. Sőt, az ő könyveik is kihívást jelentettek, mert időközben újabb és újabb gyerekkönyvek, ifjúsági regények születtek, amiket először felolvastam nekik, aztán, amikor ők már maguknak olvastak, az újakat magamnak olvastam, mert lemaradni kár... Így kerültek a kezembe pár éve Böszörményi Gyula Gergő-kötetei. 
A történet elején Gergő egy átlagos 12 éves srác, aki egy budapesti bérház első emeleti lakásában él a családjával: édesanyjával, Réti Boglárkával, Botlik Dénessel, Boglárka új férjével és Dénes lányával, Zsófival. Mindkét kamasz kritikus szemmel, gyakran ellenszenvvel viszonyul a környezetéhez, különösen a családjához: Gergő nem szereti sem Dénest, sem Zsófit, Boglárkával is gyakran morcos, Zsófi nem szereti Boglárkát (fél, hogy elfoglalja az apja szívében az ő helyét), Gergőt pedig idegesítőnek találja. Mindkét gyereknek megvan a maga fájdalma: Gergő hatévesen veszítette el az édesapját (rejtélyes betegségben halt meg), Zsófit és édesapját elhagyta a mama.
Gergő legszívesebben a számítógépe társaságában tölti az időt: játszik. A virtuális világba menekül a családja és a rémálmai elől. Igen, Gergőt rémálmok gyötrik, amelyekben különös helyeken jár, különös lényekkel találkozik, és (segítő)társa egy beszélő farkaskölyök. A kalandok sorozata azzal kezdődik, hogy Boglárka meghívót kap a révülők találkozójára a Bagoly-bükki-völgybe. Erre a találkozóra Boglárka a családját és barátnőjét is magával viszi a tűzpiros autóval.
Bármennyire is tiltakozik ellene, Gergő idővel, szép lassan beletörődik, elfogadja azt, hogy a varázsvilág tagja: ő is révülő. Ez a világ a valósággal párhuzamos, ahova az álmokon keresztül lehet bejutni. Erre tudatosan csak a révülők képesek, az éberek (a varázstalanok) nem. A családban nem Gergő az egyetlen révülő, Boglárka és Zsófi is az. Hármójuk közül Gergő a „kiválasztott”, ő különleges varázserővel rendelkezik. Bár sámánnak született, ahhoz, hogy a révülők világában valódi sámán legyen, meg kell másznia a Világfát.
A Gergő-sorozatot a magyar Harry Potternek is mondják, szerintem nem az, inkább csak emlékeztet rá. Böszörményi Gyula történetében a magyar mitológia elemeivel dolgozik (van itt boszorkány, táltos, lidérc, garabonciás, énekmondó, sámán, a szereplők jurtákban laknak). A történetek két szálon futnak: egyik a valóságban, a másik a révülők világában. Ez a könyv írásképében is jól elkülönül: a valóságrész álló, az álomvilágban történtek dőlt betűkkel vannak szedve. Itt is azt látjuk, hogy a jó megküzd a gonosszal. Gergő segítői támogatásával rendre le is győzi azt.
Miért ajánlom a könyvet? Rendkívül izgalmas olvasmány. Cselekménye pörgős. A könyv nyelvezete is magával ragadó: beszédesek a nevek, mintha rászabták volna a karakterekre, élethűek a leírások, szinte a szemed előtt futnak a képkockák. Elképesztően gazdag fantáziáról árulkodik a történet szövése és képi világa. Bámulatos az álomvilág felépítése, részletgazdagsága. Különösen szimpatikus a főszereplő személyiségfejlődése, az, ahogyan a lelki sérülése miatt és életkorából adódóan dacos kiskamasz értelmes, okos, éleslátó és továbbra is jó emberré, az álomvilág igazi sámánjává, megmentőjévé válik.

Megjelent a Cimbora 2020/3-as számában

Hogyan olvasnak felnőttek ifjúsági irodalmat? (1.)

Jakab Villő Hanga

Hogyan olvasnak felnőttek ifjúsági irodalmat? (1.)

Cimbi olvasólámpája

Cimbi olvasólámpájában néhány részes sorozatot indítunk most, amelyben felnőttek ajánlanak ifjúsági irodalmat. Akár foglalkozásuk miatt, akár kamasz gyermekeik jelzései nyomán sok felnőtt kezébe is eljut egy-egy fiatalokat megcélzó szöveg. Cimbi ugyanakkor arra is kíváncsi, mivel foglalkoznak ezek a felnőttek, mit gondolnak a világról és miért szeretnek olvasni. Kalandra fel!

Read More