Könyvek, amelyek az emberi elmébe érnek

A regény címe egy nyomozás történetére utal: ahogy az később kiderül, főszereplőnk egy vasvillával átszúrt, döglötten talált kutya halála körülményeinek felfedezésére vállalkozik. A tizenöt éves Christopher apró és precíz logikai szálakon ered az éjszakai rejtély nyomába. Ez a könyv egyik szála, de ennél többről is szó van a történetben. Christopher űrhajós szeretne lenni, szereti a tudományokat, a mateket, fizikát, a csillagok rendjét, így ideális feladat
neki egy bűntény felderítése. Csakhogy a fiú számára hatalmas kihívás is a feladat, hiszen alig ismer valamit saját házuk környékén kívül, és az emberi érzések világa annyira idegen számára, mint sokunknak egy matematikai képlet.
Christopher ugyanis autista srác.
„Kiléptem. Apa a folyosón állt. Felemelte a jobb kezét, és szétnyitotta az ujjait, mint egy legyezőt. Felemeltem a bal kezemet, szétnyitottam az ujjaimat, mint egy legyezőt, és összeérintettük az ujjaink hegyét. Azért csináljuk ezt, mert apa néha szeretne átölelni, de én nem szeretem, ha átölelnek, ezért ezt csináljuk helyette, és ez azt jelenti,  hogy apa szeret engem” – olvashatjuk Christopher leírását arról, hogyan köszönnek egymásnak apjával, és miért nem ölelhetik meg egymást. Christopher számára a világ tele van olyan ingerekkel, amelyek kiszámíthatatlanok, olyan érzésekkel, amelyek számára – szemben a számok pontosságával – megfejthetetlenek. Ettől is válik annyira izgalmassá a nyomozása, hiszen olvasóként teljesen új szemszögből láthatjuk a világot, és közben azt is követhetjük, ahogy
Christopher saját határait feszegeti.
Története szórakoztató detektívmunka és egyben a főhős személyiségének fejlődése, az olvasó pedig könnyedén
beleilleszkedik Christopher világába, és végül is a kaland, mint sok más jó regényben, annak felismeréséhez vezet, hogy az emberek különböző módon gondolkodnak.

De vajon mit sejt és ki az a Samu...? Nem Samuval, hanem Tékiss Tamás bemutatásával indítok, hiszen ő maga is izgalmas figura, a kortárs ifjúsági irodalom ígéretes alakja. Szerbiában, Magyarkanizsán él, és napjait olyan kihívásokkal tölti, mint a slam poetry, gördeszka, kertészkedés, és közben tanít is. Mindezt, persze, az írás mellett.
A Samu sejti, a 31 éves újvidéki író második könyve nemcsak nyelvezetével szólítja meg fiatal olvasóit, hanem azt a pillanatot is megragadja, amikor a fiatalokban elkezd darabjaira hullani a felnőttek világáról alkotott ideális kép. Tékiss komolyan veszi a fiatalokat, azt, amit a felnőttek világáról gondolnak, és ez főszereplője gondolkodásmódján is látszik. Ezt ragadja meg a könyv fülszövege is: „Nem azért nem szólok hozzá a politikai eszmecseréikhez, mert lövésem sincs róla, hanem mert komplett hülyeségnek tartom az egészet, és nem azért adok elterelő választ, ha a szerelmi életemről kérdeznek, mert szégyenlős vagyok, vagy mert nem tudom szavakba önteni az érzéseimet, hanem azért, mert a felnőttek egyszerűen nem vesznek minket komolyan, és nem tudják megtartani a titkainkat.”
A Samu sejti, ahogyan az Olvasólámpa többi, itt ajánlott könyve is, egy fiatal elme gondolkodásmódját hozza közel az olvasóhoz: Samu ötödikes, de sokkal okosabb, mint kortársai, sőt, sok tekintetben néha a felnőtteknél is. Több  szempontból is figyelemre méltó a regény: van benne egy finom próbálkozás a jövőbeli elhelyezéssel 2032-be, van benne nyomozás egy legenda után, van benne családtörténet és egy zseniális csavar is Samuról, amit senki nem sejt, amíg a könyv végéhez nem ér.
Samu nemcsak soha nem ismert nagymamája után indít nyomozást, amelyet lélekvándorlásra alapoz, hanem saját érzéseinek megértése nyomán is elindul. Nem tudnám jobban megragadni Samu, a hihetetlenül értelmes, de autisztikus, töredezett gondolkodású srác személyiségét, mint ahogyan Szekeres Nikoletta összefoglalja az Élet és Irodalomban:

A MAMA-terv, Samu folyamatos titkos kísérletei, a nyomozás elejtett fogódzói egyre nagyobb betekintést engednek a fi ú elméjébe, már-már meg sem kérdőjelezzük, nem túl okos-e ez a fiú, nem lehet-e, hogy minket is beszippant saját világának játékaiba. Hogy egészen pontosan miért szerepel a Samu sejti az emberi elmébe érő könyvek között, azt lehet sejteni, de csak az tudja meg, aki el is olvassa.