Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Jakab Villő Hanga

Jakab Villő Hanga

Regényrokonság időben és térben

Cimbi olvasólámpája

Tasnádi István tizenkét év körüli fiataloknak szóló regényét úgy mutatom be, hogy egy-egy szempontból összekötöm más kortárs ifjúsági regényekkel. Ezt nem egészen egymagam döntöttem el, a könyv maga ajánlotta a lehetséges irányokat :).

Regényrokonság időben és térben
Székelyhídi Balázs fotója

A szerző

Tasnádi István – akárcsak Szabó Borbála, a Nincsenapám, seanyám szerzője – drámaíró, dramaturg, korábban a Krétakör Színház tagja is volt.

Alternatív, kísérleti színház: a formabontó szándék, új színházi eszközök használata, a kísérletező kedv jellemző rá.

Tasnádi darabjait főként alternatív színházakban játsszák, de Rozi az égen című meseregényét, amelyet Jeli Viktóriával közösen írt, bábszínházban is bemutatták.

Ha kíváncsi volnál, mit jelent az ifjúsági rádiójáték, szintén megtudhatod Tasnáditól, hiszen a már nyomtatásban is megjelent Időfutár regénysorozatot (amelyben alkotótársai Gimesi Dóra és Jeli Viktória) nagy sikerrel játszották a Kossuth Rádióban hétköznap esténként.
Mondja még valaki, hogy lejárt a rádió ideje :).

A szereplők

Mivel a kortárs ifjúsági regényekben jellemzően tizenéves a főszereplő, szinte az összes jelenkori, fiataloknak szóló regénnyel párhuzamba állítható volna A kőmajmok háza, ha csak a szereplők életkorát néznénk.
Kornél asztmás fiú, aki ideje nagy részét otthon tölti, egy pesti bérházban, melynek bejáratát a „címszereplő” kőmajmok őrzik. Dóka Péter A kék hajú lány című regényéhez
hasonlóan, bár más módon, itt is jelentősége van a főszereplő betegségének, és a fiúk életébe belépő, fantáziálgató lányok mindkét történetben fontos szerepet kapnak: egyik esetben a kék hajú lány az, aki megmentésre vár, a másikban pedig a lány az, aki újrafogalmazza Kornél betegségének jelentését.
Kornél történetében azonban semmi sem csak az, aminek látszik, így a szereplők a hétköznapi valóság és egy fiktív világ között járnak át, és ahogyan a Narnia Krónikáiban, úgy A kőmajmok házában is a rideg valóságtól való mentsvár a fantázia világa: egyikben
a kisfiú az édesapja hiánya elől menekül a mesék birodalmába, a másikban pedig a második világháború kényszeríti a szereplőket nehéz körülmények közé.
A szereplők mindkét regényben önmagukat is keresik, megismerik a kalandozások során.

Kaland

Ebben a részben nem emelnék ki egyetlen regényt sem, hiszen nagyon hosszú lenne a sor, és jól megférne benne Tom Sawyer, az Egri csillagok Bornemissza Gergelye, Harisnyás Pippi, a két Lotti és Harry Potter is.
A kaland kihívás és rejtély is, mind a szereplő, mind az olvasó számára, amely mindig valami másról is szól, mint ahogyan az elsőre tűnik. Mindenki kedve szerint folytathatja a kalandos, fordulatos, krimis történetek sorát, amelyeket olvasott vagy már a képzeletbeli
olvasópolcára tett.

Szülők és hiányuk

Kornél édesanyjával kettesben él egy pesti bérlakásban, apját nem ismeri, így számára meghatározó ez a hiány.
A gyerek és a szüleik viszonya olyan emberi kötelék, amely mindenkit érint, de nem egyformán: Harry Potter csecsemőkorában veszíti el a szüleit, de újra és újra feltűnnek, hogy támogassák a kis varázslót, szeretetükről biztosítsák a nagy kihívások közepette.
A Muter meg a dzsinnek úgy kapcsolódik Kornél történetéhez, hogy Elekes Dóra rövidke könyvében is egyedülálló anya neveli a főszereplőt. Az Elekes Dóra által megrajzolt anya, szemben Kornél törődő édesanyjával, alkoholista, akit időnként elrabolnak a dzsinnek. Bár a kamasz kislány szintén a fantázia világával próbálja magyarázni anyja viselkedését, a mesei boldog vég elmarad: a gonosz dzsinn, rájátszva a „gin” szóra (szeszes ital), könyörtelenül újra és újra elrabolja az anyát, amikor az italhoz fordul, a kislány pedig egyedül marad.
A humor és a mesebeli magyarázat marad az egyetlen segítsége. Az apa hiánya és az alkoholista anya kettőse még borzasztóbb Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám regényében, ahol az elvált anya szintén alkoholista élettársával neveli a főszereplőt, akinek édesapja sem segít elviselhetőbbé tenni helyzetét. Bori története mégis lélegzetvételnyi rést hagy, hiszen macskái, Dezső és Frici (azaz Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes) nem hagyják magára a legnehezebb pillanatokban sem, a humor pedig olyan ebben a regényben, hogy muszáj nevetni rajta.

Megtalált szülő

Zágoni Balázs Fekete fény sorozatának első része, A Gömb egy jövőben játszódó kalandregény, amelyben egy két részre szakított társadalom körvonalazódik: vannak, akik a városban élnek, és vannak, akik a városon kívülre szorultak. Nem a fantasy műfajt emelném ki közös jellemzőként A Gömb és A kőmajmok háza között, hanem hogy mindkét főhős fiú számára meghatározó szereplő az apa, aki rövidebb, hosszabb időre eltűnik, majd más-más formában újra megtörténik a találkozás vele.

Múlt és jelen

Nem árulok el végül nagy titkot, hiszen A kőmajmok fülszövege is leírja, hogy a tízéves Kornél történetével párhuzamosan a nyolcvanas években élő Gyurival is megismerkedhetnek a regény olvasói. Ő történetesen Kornél apja, aki gyermekkorában fia egyenes ellentéte volt. Gyuri világa időutazás a mai olvasó számára, aki így beleláthat a nyolcvanas évek hangulatába, hogy milyen volt akkor kamasznak lenni. Molnár Krisztina A házicsoki színe című könyvét szintén ajánlotta már Cimbi, s nem meglepő, hogy szerepel ebben az összehasonlításban: Krisztina meséi, akárcsak Gyuri története, a nyolcvanas évekbe nyúlnak vissza. A házicsoki színe a korabeli romániai gyermekkorból idéz fel képeket, s bár a vizuális ábrázoláson keresztül szintén kapcsolódik Tasnádi regényéhez, műfajukban e kettő áll legtávolabb egymástól: egyikben a fantázia és a sztori a  meghatározó, a másikban a valóság és a kép-nyelv viszonya.

Összegyűlünk és magyar irodalmat olvasunk

Jakab Villő Hanga

Összegyűlünk és magyar irodalmat olvasunk

Kézfogás az irodalommal

SZABÓ BORBÁLA budapesti egyetemi tanár, drámaíró, dramaturg, a Nincsen apám, seanyám című ifjúsági regény szerzője Kolozsváron járt nemrég, hogy fiatal olvasóival találkozzon. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele irodalomról, színházról, jövőbeli terveiről.

Read More
Elmerészkedni a szakadék széléig és ott megállni...

Farkas Kinga

Elmerészkedni a szakadék széléig és ott megállni...

Derűs irodalomóra Dóka Péterrel

Közelképben

„Amikor A kék hajú lányt írtam, nagyon dühös voltam: úgy éreztem, én már nagyon nem akarok több olyan gyermek­könyvet olvasni, amelyik szóvirágok segítségével kapirgálja a felszínt. Ennek épp az ellenkezője volt a szándékom: komoly dolgokról mesélni – ami nem is működött, amikor hangzatosan próbáltam megírni” – 2014 áprilisában Dóka Péter volt a Derűs irodalomóra vendége Sepsiszentgyörgyön.

Read More