SZABÓ BORBÁLA budapesti egyetemi tanár, drámaíró, dramaturg, a Nincsen apám, seanyám című ifjúsági regény szerzője Kolozsváron járt nemrég, hogy fiatal olvasóival találkozzon. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele irodalomról, színházról, jövőbeli terveiről.

– 12447. október 18-án születtem, 6 óra 33 perckor. Lévén, hogy ma 13518. július 26-a van, és pontosan 13 óra 12 perc, könnyen kiszámíthatjátok percnyi pontossággal, mennyi idős vagyok. Belefáradtam az országlásba, és úgy döntöttem, visszavonulok. Az foglalhatja el a trónomat közületek, aki visszahozza nekem a Fekete Hegy varázslója által elrabolt zsebszámológépemet. Sok szerencsét, fiaim!

Tasnádi István tizenkét év körüli fiataloknak szóló regényét úgy mutatom be, hogy egy-egy szempontból összekötöm más kortárs ifjúsági regényekkel. Ezt nem egészen egymagam döntöttem el, a könyv maga ajánlotta a lehetséges irányokat :).

Az idő mérése évezredek óta csillagászati eseményekhez kapcsolódik: az év a Föld Nap körüli keringéséhez, a hónap a Hold mozgásához, a nap a Föld tengelyforgásához és a csillagok állásának megfigyeléséhez. Az egyetlen önkényesen választott időtartam a hét, amely a szabályos időközökben tartott ókori vásároknak köszönhette születését.

Kitakarítottam, a gyermekek elvoltak, a kicsi totyogott utánam, az este még hátravolt, úgyhogy gondoltam, besegítek még egy kicsit, s valami olyat is megcsinálok, ami nem dolgom: kimosok, kiteregetek, amire hazajönnek, lesz nagy öröm. Két nagy kupac, egyikbe a fehérek, másikba a tarkák, be a gépbe, örvendezem, hogy én milyen ügyes vagyok.

„Az alkotói folyamatban a megszállottság és ismétlés állandó és fontos része a munkámnak.”