Ehhez először szépen felöltöznek,
és jó szagot csinálnak a lakásban,
és viccelődnek: vigyázzak, nehogy
a végén eltörjem a másik lábam
– mert az egyik múlt héten tönkrement,
kuksolhatok ma egész este bent –
anya fekete szoknyás, göndör a haja,
hiába, engem nem visz sehova
egy ideig, mennek bundás kabátban,
fényes cipővel, veregetik a vállam,
meggyógyulsz, öcskös, ne lógasd
az orrod, fogócska közben kellett
volna átgondolni a dolgot, most
már egy kicsit késő – nézek, mint
a tehén, a bambán legelésző,
csodálkozom, hogy ezek a szülők
színházba menet mennyire
vitézek.

Megjelent a Cimbora 2009/3-as számában