Könnyű ezt mondani, hogy ne pánikolj, amikor valaki melletted izzad és fulladozik, de nem te izzadsz és fulladozol.

Metróztam. Egyik megállóban kopogó cipők hangja, utolsó slisszanással beugrik egy lány, a hangokból rájövök, társa kint maradt. Mellettem felhangzik a vastag röhögés, fiatalemberek teszik hangos megjegyzéseiket: ez egy jel volt, hogy nem szeret igazán, nem a te párod, ne búsulj utána, majd kerül más. Erre a kopogó cipők tulajdonosa hátrafordul, a kapucni alatt látom, fiatal lány, megszólal angolul, ne kacagjatok, turista vagyok, ez nem vicces. Visszafordul, rátapad az ablakra. Hallom, sír. Odamegyek hozzá. Az emberek néznek. Felteszem a kérdést, egyáltalán emberek ezek? Teljesen kétségbe van esve. Hüppögések közepette elnyögi, hogy két órája érkezett Budapestre, szlovák turista, pénztárcája, telefonja a pasijánál maradt, aki már nem tudott beszállni. Teljesen kétségbe van esve. 

Mondom neki, a pasid az első szerelvénnyel utánad jön. Leszállok veled az első állomáson, bevárjuk. Közben kiderül, hogy emlékszik a szálloda címére. Rendben, gondolom magamban, ez még segítségünkre lehet. Folyton azt hangoztatja, hogy a telefonja is a barátjánál maradt. Nem árulom el neki, hogy egy hétre jöttem Budapestre, de nem töltöttem fel a telefonom, így az egész itt-tartózkodásomat más vonalakon bonyolítom, élem. Nem akarom még inkább kétségbe ejteni. Aztán feltűnik a másik vonat, ablakára tapadt fiatalemberrel, aki kémlel kifelé. Rögtön tudom, ő az. Fuss oda hozzá, mondom. Fut is, aztán egy nagyot sír a fiú vállán.

Ne pánikolj, nézz a szemembe, mondtam neki folyamatosan, míg együtt várakoztunk. Ilyen rövid idő alatt, ha szerettem volna, se tudtam volna elmesélni neki mindazokat a helyzeteket, amikor telefon nélkül, egy-egy címmel a zsebemben vagy anélkül mozogtam a világban. Mivel nem volt egy ilyen ramaty kis kötelék, sokkal nagyobb léptékű segítséget kaptam, egy sokkal láthatatlanabb vezetéken keresztül, mint a mobiltelefonoké. És mindeddig megtartott ez a háló.

Szóval: relax, don’t panic.☺

Megjelent a Cimbora 2014/5-ös számában