Irány az Élet!
Szinusz-koszinusz, életrajzi adatok, a világ működésének szabályszerűségei – mind-mind fontos tudáselemek ahhoz, hogy az iskolát befejezzük. Arról azonban igencsak ritkán esik szó, milyen dolgokra lenne érdemes figyelni ahhoz, hogy az egyetemről kikerülve sikeresen indulhassunk el a nagybetűs életbe. Szakértőt kérdeztünk a munkavállalás rejtelmeiről, buktatóiról és lehetőségeiről.
Képek forrása: unsplash.com
Novák Gréta karrier-tanácsadó és márkamenedzser. Jelenlegi munkájából fakadóan pontosan tudja, milyen tulajdonságokat keresnek a leendő munkavállalók. Arról kérdeztem, milyen tippeket ajánl pályaválasztás előtt álló kamaszoknak.
– Nem annyira meghatározó, hogy milyen szakra mész, mint azt az emberek gondolják – kezdi Gréta. És természetesen nem az orvosokra vagy ügyvédekre gondol, hanem az alkalmazottakat kereső cégekre, amelyek elsősorban arról érdeklődnek, az egyetem (vagy akár már a középiskola) mellett mivel foglalkoztál. A felgyorsult életvitel ugyanis a munkaerőpiacon is tetten érhető: manapság nem akkor kezdődik a szakmai pályafutásod, miután a kezedbe kaptad a diplomád, és elkezdhetsz valahol dolgozni.
Szakmai gyakorlat egy pályakezdőnél?
A cégek azt figyelik, mennyire voltál aktív az iskola mellett. Ragadj meg hát minden lehetőséget: diáktanács, az iskola lapja, különböző szakkörök minden iskolában, településen akadnak.
Külföldön bevett szokás, hogy a fiatalok középiskola mellett is elkezdenek önkénteskedni, vagy gyakornoki posztra pályáznak egy számukra szimpatikus céghez vagy szervezethez.
Keress te is olyan ügyeket, amelyek mögé szívesen beállnál, a legtöbb helyen örömmel fogadják a segítséget! Így olyan új helyzetekben próbálhatod ki magad, amelyek tágítják az önmagadról alkotott képedet.
Nem feltétel, hogy ez konkrétan a leendő szakmád felé vezessen, összességében minden ilyen tapasztalat építő hatással bír a személyiségedre. Jól működsz csapatban? Stresszes helyzetben is képes vagy felelős döntéseket hozni? Örömödet leled abban, ha meghallgathatsz másokat? Te rajzoltad a plakátokat és rájöttél mennyire élvezted? Ezekkel az önmagadról szerzett tudásokkal a zsebedben könnyebben választasz egyetemet, szakot, de akár tantárgyakat is, nem beszélve arról, hogy az első állásinterjún is lesz miről mesélned!
Önismeret, önismeret, önismeret.
Írd össze, miben vagy jó! Attól kezdve, hogy szeretsz rajzolni vagy épp számolni, pontos vagy, cikkeket olvasol..., egyszer valami felkeltette az érdeklődésed. Gondold végig, hogy mozgékonyabb alkat vagy, akinek kell a pörgés és a folyamatos stimuláció, vagy szereted a kiszámíthatóságot, a rutint. Kérd ki a környezeted véleményét is, beszélgess a barátaiddal, rokonaiddal, tanáraiddal, milyennek látnak ők téged. Ezek után könnyebb lesz olyan szakirányokat keresned, amik jó eséllyel illeszkedni fognak a személyiségedhez.
Interjú
Ha találtál olyan szakmát, szakirányt, amelyik felkeltette az érdeklődésed, kezdődhet az információgyűjtés! Keress egy (vagy több) fiatalos gondolkodású embert, aki az adott ágazatban dolgozik, és kérj tőlük telefonos vagy személyes interjút. Készülj kérdésekkel, amelyek során minél jobban megismerheted a választott ágazatot. Általában nem mesélünk magunktól a nehézségeinkről, ezért mindenképpen kérdezd meg, hogy amellett, ami lelkesíti a munkájával kapcsolatban, mi az, ami nehézséget okoz számára!
Önéletrajz
Már az első akciónál, amelyben részt veszel, el elkezdheted számba venni a téged ért benyomásokat, a különböző, iskolán kívül szerzett tapasztalatokat. Vezesd, mint egy naplót: ha történik veled valami, azon nyomban jegyezd le egy-két mondatban. Néhány év múlva nem fogsz már emlékezni például arra, hogy a diáknap szervezése során, amikor nem érkezett meg a megígért ebéd, hogyan oldottad meg a várható világvégét néhány perc alatt. A friss benyomásod, akár a részletek, amiket a „szakmai naplódba” bevezetsz, sokkal hitelesebben fogják képviselni, hogy „jó problémamegoldó készséggel rendelkezel”.
Kapcsolatépítés
Érdemes minél hamarabb, már diákként elkezdeni fejleszteni a kapcsolati hálót. Ha részt veszel egy előadáson, kérd el az előadó névjegyét! Mutatkozz be, tegyél fel kérdéseket a témával kapcsolatban. Mindenki sokkal kedvesebb, elnézőbb egy diákkal szemben. Az egyik ismerősöm minden előadótól megkérdezi, milyen könyvet ajánlana neki. Azon felül, hogy ezáltal tájékozottabb, olvasottabb lehet, pozitív benyomásokat hagy abban is, akitől kérdezett. Mindenki szeret tanácsot adni.
Merj váltani!
Régen „job hopper”-nek nevezték azt, aki háromévente munkahelyet váltott. Ez manapság már szinte természetes. Ha olyan helyen vagy éppen, ahova minden nap gyomorgörccsel mész be – legyen az iskola, délutáni foglalkozás, egyetemi szak vagy akár a jelenlegi munkád –, akkor megéri elgondolkodni, van-e értelme az adott helyen maradni. Természetesen minden munkahelyen végig kell majd járnod a szamárlétrát. Az elején olyan munkakörökkel találkozol, amelyek ha nem is a kedvenceid, hozzá tartoznak a feladathoz. Ezeket a vezető pozícióban lévő is ugyanúgy elvégzi. Nagyon fontosnak tartom a szakma iránti alázatot.
Bónusz tippek
Tanulj meg asszertíven kommunikálni. Az a tapasztalatom, hogy az emberek sokszor arra emlékeznek vissza egy munkakapcsolatból is, hogyan kommunikált velük a másik. Szélsőségesen jónak vagy rossznak kell lenned a munkádban ahhoz, hogy az évértékelő megbeszélésedet ne a viselkedésed, a beszédmodorod elemzésével kezdjék a leendő főnökeid.
A munkaerőpiacon nem a szófogadó, jó tanulókat várják tárt karokkal: a cégek olyan munkaerőt keresnek, aki amellett, hogy elkötelezett és szorgalmas, mer kreatívan gondolkodni!
