Soraiban lázadás és a hozzá társuló vad életvágy váltakozik vagy társul a beletörődéssel, a szemlélődéssel, a gondolatok pörgését vagy hullámzását hordozó meditációval, illetve – többek közt – a nyers kimondás éhsége a szépségkereséssel.

Vöröske és bátyja a vecsernyéről igyekeznek haza, és nagyon sietnek, mert közeleg a négyórai uzsonna ideje. Félix, a nagy testvér, vajjal vagy lekvárral kent kenyérre számíthat, Vöröske pedig semmivel kent kenyérre, mert elhamarkodottan próbálta játszani a nagy embert, és kijelentette, hogy ő nem torkos. Szereti viszont az egyszerű dolgokat, rendszerint odaadással majszolja az üres kenyeret, és ma este is gyorsabban szedi a lábát, mint bátyja, hogy első lehessen az asztalnál.