Jakab Villő Hanga – 3. oldal

A szembenézés sohasem egyszerű harc, és nem is mindig olyan, mint a mesében, hogy a jó elnyeri megérdemelt jutalmát. Ez a két könyv mégis arról szól, hogy ha rázós változások is történnek velünk, érdemes kitartással és humorral megpróbálni leküzdeni a nehézséget. Néha nem könnyű, máskor meg elég vicces.

A Lúna gyermekei legendateremtő regény, amely a gólyákról szóló ismereteinket fogalmazza át egy mitikus mesevilágba.

Cimbi a folytatódó könyvajánló-sorozatában arra tesz kísérletet, hogy olvasólámpájával havonta különböző témákat világítson meg. Az ajánló első része a budapesti Móra Kiadó Tabu könyvek sorozatára összpontosít. A Tabu könyvek mottója a „ Törd meg a hallgatást ”, és olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amelyekről sokszor nem merünk nyíltan beszélni, mert félünk tőlük, vagy mert megrázóak.

Olivér története nem éppen szokványos helyszínen zajlik: a regény helyszíne egy gyerekkórház, ahová azért kerül Olivér, mert születésnapján lezuhan egy magas fáról.

Tóth Krisztina könyvében három, egymástól függetlenül is értelmezhető mesefüzér olvasható, amelyek egy narratív szálra épülnek. A teknő, Az emlékező forrás és Az erdei emberek című részekből összeálló történet mitikus világba varázsol, aminek a mélyén olyan valóság húzódik, amit emberek ma is megélnek. Nem könnyed varázsmese ez, hanem olyan történet, ami egyszerre hord magában emberi sorsokat, és mutat meg egy számunkra idegen látásmódot.

A Carlo Párizsban azok közé a regények közé tartozik, amelyek nem futamodnak meg a társadalmi kérdések elől, hanem vállalják, hogy érzékeny terepre merészkednek. Nem kis vállalkozás egy fiatal srác bőrébe bújva megmutatni egy cigánytelepet, amelynek valóságát sokszor rejtik el előlünk a sztereotípiák.

James Lecesne színész, író, forgatókönyvíró és LMBT-aktivista Trevor című, mindössze kilencvenhat oldalas könyvében olyan témát boncolgat, amely kis hazánkban komoly tabunak számít, és amivel a fiataloknak emiatt sokszor maguknak kell megküzdeniük.

Sorozatunkban olyan fiatal szerzőkkel ismerkedhettek meg, akik bizonyos értelemben mind pályájuk elején állnak, és akikkel véletlenszerűen akár ti is összefuthattok, ha Kolozsváron vagy éppen Budapesten jártok. Nevükkel, írásaikkal azonban különböző irodalmi folyóiratokban is találkozhattok. 

Szabó Imola Júlia felnőttmesekönyvében két gyermek naplóját és nehéz történetét találjuk.

A gyerekversnél nagyon fontos a HITELES forma, vagyis a telibe talált rím, ritmus, szöveg. Mert abból érzik vagy éreznék meg a ki­csik, hogy milyen az anyanyelvük lelke közepe – László Noémi költővel, a Napsugár főszerkesztőjével 2016-ban beszélgettünk.

Egyik legmeghatározóbb fiatalkori olvasmányom a Virágot Algernonnak (Daniel Keyes) volt, egy srácról szól, aki szellemi fogyatékos, de aztán egy új gyógyszer segítségével zsenivé válik, majd újra leépül. A regény írásmódjában is tükrözi a fiú szellemi képességeit, majd a képességei leépülését és a szörnyű szembesülést saját helyzetével...

Az ifjúsági regények megjelenése olyan sebességgel történik, hogy alig lehet – ha egyáltalán lehet vagy kell – tartani a ritmust. Mivel a disztópia az egyik legnépszerűbb szövegtípus a fiatalok körében, az sem meglepő, hogy számos jól sikerült disztopikus regénnyel is találkozhatunk a könyvesboltok, könyvtárak polcain.

„Szó nélkül indultak tovább a kurkászok felé. Ahogy a fehér homokon egymás mellett gyalogoltak, kezükben fegyverrel és arcukon elszánt mosollyal, Ash tényleg úgy érezte magát, mintha egy világmegmentő küldetés részese lenne.” A Tilos az Á könyvek sorozatban közösségi részvétellel született ifjúsági disztópia* fejezetei hétről hétre jelentek meg, mindegyik végén az olvasók dönthették el, milyen irányba alakuljon a történet...

A Kettős: játék, amelyet 2018-tól tarthatnak kezükben az olvasók könyvként, színdarabként jött létre: a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház repertoárjába a 2016-os bemutatót követően került. Bár a könyvformátum is igyekezett fenntartani a két főszereplő világának elválasztását, vannak, akik úgy gondolják: a Kettős:játék igazi élettere a színpad.

A számos díjban részesült történelmi fikció magyar fordítása a Tilos az Á könyvek idei első darabja. A regény angol nyelven 2019-ben jelent meg: a történet 2002-ben játszódik New Yorkban, az ikertornyokat ért terrortámadás időpontja körül.

„A háború a tétlen és könnyelmű emberek kedvelt mulatsága” – fogalmaz a világirodalom nagy szerzője, Tolsztoj. Tegnap a „háború” az európai fiatalok többségének egy szó, fogalom volt, távoli vidékek ismeretlen polgárainak csatája, háromperces hír a tévében, YouTube-tartalom...