Színtér
Amorf figuráiból hiányoznak azok a megkülönböztető jellegzetességek, amelyektől azok egyénekké változnának. Matisse kivágott figurái jutnak az eszembe, ott nyersebb, itt kifinomultabb testekről beszélünk, hiába, eltelt azóta idestova hetven év. Hans Arp, Henry Moore szobrai is lecsupaszított emberi testiséget és érzelmeket közvetítenek. A legfontosabb az arc, ugye, általában arcról ismerünk fel valakit, de itt hiányzik az arc, kézfej, lábfej stb. Mégis, és ez a nagyon különös ebben a helyzetben, mégis tudunk viszonyulni, sőt, ragaszkodni, szeretni ezeket az alakokat, annak ellenére, hogy nem látunk arckifejezést, szemeket!
Mintha múmiaszerű, bebugyolált lények mozognának ide-oda, mintha elrejtenék azt, hogy kik ők... időszerű gondolat maszkos világunkban. Amúgy pedig, épp ellenkezőleg, ezek a kreatúrák az alkotónk lelkét hivatottak láthatóvá tenni, olvasom a művész oldalán. Szóval, amit látunk, az bent van. A külső levetkőzött. Tehát igazi. Lecsupaszított gesztusok vannak nála, erős érzelmek és gondolatok, leegyszerűsített kompozíciókban, amelyek érzékenyen érintik a nézőt, elérik kitűzött hatásukat. Hogy kulcsfontosságú az ötletet tisztán és érthetően kommunikálni, azt tervezőgrafikusi éveiben tanulta meg. Egyes képein a fekete vagy sötét űr, üresség a háttérben kiemeli a figurát, az elemeket, a gesztust. Negatívba fordít, nyomatékosítva az üzenetet. A színekkel is csak csínján bánik. A művészeti kifejezés szabadságérzete vonzza alkotónkat.
Az utóbbi időben született munkáiban reflektál a világjárvány okozta fizikai mozdulatlanság, bezártság gondolatára, az emberek érzelmi zűrzavarára, bánatára, sebezhetőségeinkre. Műtárgyakat, műkincseket gyűjt. Ezek hatására szeretne térbeli munkákat is létrehozni a közeljövőben. Festményei előrevetítik mindezt, hiszen figurái fokozott térbeliséget közvetítenek. Érdekes egyébként, hogy mennyire egyszerű és összetett a kreativitása, hiszen szavakból, szövegekből indít. Amikor egy munkán gondolkodik, listát ír az ötlethez kapcsolódó szavakból, gondolatokból. Így teszi le az alapokat, ez a logikai oldala módszerének. Az emotív fele a színválasztásnál, a kompozíciós résznél domborodik ki.
Kulcsszavak számotokra minderre vonatkozóan: #gyűjts #járjnyitottszemmel #elemezz #hallgasszenét #rajzolj #szeress #légybátor #nemvagyunkegyedül.
Megjelent a Cimbora 2022/1-es számában
Az a dolga, hogy képeket készítsen
A Szín-téren: David Hockney (1937, Egyesült Királyság)
Színtér
Az a dolga, hogy fessen, képeket készítsen, és ezt teszi hatvan éve. A világ gyönyörű, ha észreveszed, ha jobban megfigyeled, viszont a legtöbb ember nem néz máshová, csak a lába elé. Nyolcvanöt éves művészünk azonban még mindig intenzíven megfigyel mindent, és művészetével megmutatja, mennyire.
Rajzban gondolkodni és látni
A Szín-téren: Jean Jullien francia alkotó
Színtér
Francia „meghívottunk”, a Nantes-ból származó Jean Londonban tanult, jelenleg Párizsban él és alkot. Művészi palettáján ott találjuk a figuratív festészetet, az illusztrációs, karikatúrajellegű munkákat, a fotót, a videót, a ruhatervezést, az installációkat és a könyvterveket.
A határ a csillagos ég
A Szín-téren: Anthony James (1974), brit alkotó
Színtér
Az Amerikai Egyesült Államokban élő művész, Anthony James lenyűgöző munkáival az Instagramon ismerkedtem meg. Szoborszerű installációit, építményeit a határtalanság, a világmindenség, a bennünk lakozó, magasabb rendű teremtőerő formába öntési kísérletének nevezi.