Színtér
Bemutatkozott már a nagyvilági múzeumokban, galériákban Párizsban, Londonban, Brüsszelben, Los Angelesben, New Yorkban, Berlinben, Tokióban és még sok-sok izgalmas, fontos metropoliszban. Nagy, neves kiadókkal működött együtt, számtalan könyvet adott ki, testvérével mozgóképes csoportot indított, kipróbálta magát a ruhatervezők világában, szóval egy képlékeny, színes, kreatív, pulzáló egyénnel van dolgunk, aki a mai világ igényei, szabályai szerint fogalmazza meg vizuális válaszait.
Ennek ellenére festményei hétköznapi események lenyomatai, megnyugvást, lassulást, elcsendesülést sugallnak, elmélyült nézelődésre ösztönöznek. Nagy vonalakban felvázolt figurái, az emberkék sétálnak, táncolnak vagy épp meglovagolják a hullámokat. Utánozhatatlan rajzai elevenek, poénra kiélezettek, megnevettetnek, de akár el is szomorítanak, tükröt tartanak. Mondandói érthetőek, elérhetőek. Nem kell művésznek, kritikus gondolkodónak lennünk ahhoz, hogy befogadhassuk a populáris kultúra jegyeit magukon viselő, szellemes munkáit.
Nemrég Hongkongban állította ki festményeit. Vonalvezetése rajzos, leegyszerűsített, karakteres, sűrített kifejezőerejével óriási hatással van ránk, a nézőkre. Keveri a világokat. A rajzos, karikatúrás figurákat belopja egy-egy ruhadarab bemutatójának hátterébe, képregényes ízvilágot kölcsönöz festményeinek neves galériákban bemutatott kiállításaihoz, gyermekjátékok tervezéséhez használja rajztehetségét, kampányvideót kollázsol a természet, az óceánok megóvásának érdekében. Mindezt párhuzamosan teszi. Mert közölni, kommunikálni akar, ahogy tud. Őszintén, okosan.
Plakátjaihoz kézírást használ, egyedi stílusú alkotásokká váltva azokat. Márkában gondolkodik, a karakteres kézírás, a jellegzetes, rajzolt figurák lehetnek a védjegyei. Ha egy picit elmélyülünk munkásságában, egy idő után felismerhetővé válnak alkotásai játékos, minimalista stílusjegyeik által, anélkül, hogy elolvasnánk, ki az alkotójuk. Ez ügyesen kigondolt, alkalmazott műfajokat kiaknázó, következetes építkezés eredménye. Szeret kísérletezni, hibázni, önmagát kifigurázni, saját magának az első kritikusa lenni.
Ragadjunk hát ceruzát, üljünk le a tükör elé, készítsünk önarcképet!
Megjelent a Cimbora 2022/5-ös számában
A határ a csillagos ég
A Szín-téren: Anthony James (1974), brit alkotó
Színtér
Az Amerikai Egyesült Államokban élő művész, Anthony James lenyűgöző munkáival az Instagramon ismerkedtem meg. Szoborszerű installációit, építményeit a határtalanság, a világmindenség, a bennünk lakozó, magasabb rendű teremtőerő formába öntési kísérletének nevezi.
A nézővel együtt rezonáló művész
A Szín-téren: Mona Hatoum
Színtér
„Szeretem nyitottra tervezni munkáimat, hogy több szintű értelmezést is megengedhessenek. A művészet nem hasonlítható össze az újságírással, nem tárgyalhat konkrét problémákat.”
Alkoss zsigerből, szabadon!
A Szín-téren: a néhai, francia származású outszájder fán képzőművész, Jean Dubuffet
Színtér
„Az art brut (nyers művészet) hiteles példányának az alkotó személyes forrásai kéretlen gyümölcsének kéne lennie, amelyet a személyes víziók függetlenségének és termékenységének mutató jaként kell értékelni, készítésének hátterében pe dig nem állhat semmilyen, haszonszerzésre vagy nyilvános elismertségre való törekvés.” (J. D.)