Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Szőcs Imre

Szőcs Imre

Mozgalmas „kölyök-idők”

Mark Twain, alias Samuel Langhorne Clemens

A gyermekkor évszázadai

Mozgalmas „kölyök-idők”
Forrás: Wikipédia

Aki olvasta már a Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjait, bizonyára úgy vélekedik, varázslatos gyermekkora lehetett e könyvek szerzőjének. Valóban, Mark Twain (eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens) 19. századi gyermekkori emlékeinek anyagából gyúrta össze azt az életművet, amely az amerikai irodalom egyik legnagyobbjává avatta őt. Természetesen nem lenne helyénvaló azonosítani őt Tom Sawyerrel vagy Huckleberry Finn-nel, akik a képzelet szüleményei, és bár sok, személyesen megélt történetet beemel a regényekbe, amint Önéletrajzában gyakran figyelmeztet rá, „hazug módon” teszi ezt, sok mindent megváltoztatva, illetve keverve a kitalált és az emlékekben élő dolgokat, személyeket, helyszíneket.

A Clemens-család • Forrás: pinterest.com

A Clemens-család • Forrás: pinterest.com

Gyermekkorának színhelye Hannibal városa Missouri államban, a Tom Sawyer és Huckleberry Finn helyszíne pedig egy kitalált Saint Petersburg, ám mindkettő a legendák által belengett, egyszerre megálmodott és valóságos Mississippi partján fekszik. Gyakorlatilag minden emlék és minden képzelődés ehhez a méltóságteljes folyamhoz kötődik nála. (Még írói álneve is: a Mississippi révkalauzai „mark twain/mark two” kiáltással jelezték a hajózáshoz biztonságos, két ölnyi vízmélységet.) Az alábbi történet is a Mississippihez kapcsolódik, mondhatni, egyik főszereplője maga a folyó, és mintha azt sugallná, hogy egy ilyen hatalmas természeti erővel való „együttélés” mély, maradandó nyomokat képes hagyni, sokszor a szó szoros értelmében. Különlegessége, hogy a gyermekkori kaland meséje felnőttkorban, ötven évvel az eset megtörténte után is folytatódik, csattanója ekkor következik be. Az egész természetesen az összetéveszthetetlen Mark Twain-i humorral van tálalva.

Edward Ardizzone Huckleberry Finn illusztrációja 1961-ből • forrás: theguardian.com

Edward Ardizzone Huckleberry Finn illusztrációja 1961-ből • forrás: theguardian.com

Mark Twain: Önéletrajz
részlet

A következő eset 1849 körül történt. Tom Nash, a postamester fia, egykorú volt velem. A Mississippi befagyott, és egyik este, valószínűleg engedély nélkül, korcsolyázni mentünk. Legalábbis nem látok más magyarázatot, hogy miért kellett éppen este korcsolyázni mennünk, hacsak azért nem, mert tilos volt, hiszen az éjféli korcsolyázás semmi különös élvezetet nem jelenthetett, ha senki sem ellenezte. Éjfél körül, amikor már több mint fél mérföldnyire kijutottunk a túlsó, illinoisi part felé, vészjósló recsegést-ropogást, rianást hallottunk köztünk és a folyó hazai partja között. Tudtuk, mit jelent a hang: a zajlás megindult. Halálra rémülve hazafelé tartottunk. Villámgyorsan siklottunk, már amikor a felhők között bujkáló hold fényében megláthattuk, hol van a jég és hol van a víz. Időnként vártunk, majd újra megindultunk, ahol a jég megbízhatónak látszó hidat vert számunkra, de újra megálltunk, ha puszta vízhez érkeztünk, és kétségbeesve vesztegeltünk, míg egy nagyobb úszó jégtábla át nem hidalta a veszélyes helyet.
Egy óráig tartott az út – mindvégig irtózatos szorongás közepette. Végre megközelítettük a partot. Újra várnunk kellett, mert olyan helyre kerültünk, ahol áthidalásra lett volna szükség. Köröskörül sodródott, torlódott a jég, a parton hegymagasságban halmozódott. A veszély nem csökkent, sőt, egyre fokozódott. Türelmetlenségünkben, hogy végre szilárd talajra jussunk, korán indultunk el, és tábláról táblára ugráltunk. Tom elszámította magát, és rövidet ugrott. Keserves fürdőben volt része, de olyan közel voltunk a parthoz, hogy alig egy-két tempót kellett úsznia, és talajt ért a lába; onnan aztán kivergődött.
Én kissé később, baleset nélkül érkeztem. Csuromvizesre izzadtunk, és Tom fürdője nagyon balul végződött. Ágynak esett, és vége-hossza nem volt a betegségnek. Végezetül skarlátot kapott, és földsüketen került ki belőle. Pár év múlva természetesen beszédtudománya is cserbenhagyta. Később valahogyan megtanították beszélni, de nem mindig értettük, mit is akar mondani. Természetesen nem tudta szabályozni hangerejét, hiszen nem hallotta a szavát. Amikor azt hitte, hogy halkan és bizalmasan tárgyal, még Illinois államba is elhallatszott.
Négy évvel ezelőtt, 1902-ben, meghívott a Missouri Egyetem, hogy vegyem át jogtudományi díszdoktori oklevelemet. Megragadtam az alkalmat, hogy egy hetet Hannibalban töltsek, amely gyermekkori falumból már várossá nőtt. Ötvenöt éve éltük át azt a kalandot Tommal. Már útrakészen álltam az állomáson, és nagy tömeg hannibali polgár ácsorgott kint. Észrevettem Tom Nasht, amint felém indul egy üresebb folton, és elindultam feléje, mert azonnal megismertem. Fehérhajú öregember volt már, de én akkor is a tizenöt éves fiút láttam benne. Hozzámlépett, kezéből tölcsért formált a fülemhez, a hannibali polgárok felé intett a fejével, és – ködkürtüvöltéssel – bizalmasan megjegyezte:
– Még mindig olyan átkozott tökfilkók, Sam. – Ennél többet nem is mondott. 

(Mark Twain: Önéletrajz. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1968. Ford.: Valkay Sarolta)

True Williams illusztrációja a Tom Sawyer kalandjai 1876-os angol kiadásához • forrás: Wikimédia

True Williams illusztrációja a Tom Sawyer kalandjai 1876-os angol kiadásához • forrás: Wikimédia

A gyermekkor évszázadai

Szőcs Imre

A gyermekkor évszázadai

Az emlékezés mestere

A gyermekkor évszázadai

Egykori önmagunkkal találkozunk egy régi fényképen: négykézláb mászunk egy takarón, sírunk, mert megrémültünk a beöltözött Mikulás szakállától, anyukánk babakocsiban sétáltat, elsős csoportkép, osztálykirándulás... Mi vagyunk a képen, magunkra ismerünk – mégis mintha valaki más volna, hiszen memóriánk másként emlékezik a múltra, mint ahogyan a fotópapír vagy a pixelek őrzik azt.

Read More
Kalandok és meglepetések Mark Twainnel

Szonda Szabolcs

Kalandok és meglepetések Mark Twainnel

Kézfogás az irodalommal

Nem túl gyakran, de megesik, hogy az irodalomtörténet búvárai meglepő részletekkel és adalékokkal szolgálnak egy-egy irodalmi nagyság életéről, alkotásairól. Olykor ez alapjaiban meg tudja rendíteni azt a képet, amely az illető szerzőről (pályáról, műről) kialakult, máskor módosítja, árnyalja, kiegészíti azt.

Read More