A Kissróf-beszélyekből (2.)

– Apa, mondj nekem egy mesét.

A nagyágy ringatózva megindul velünk.

– Jó. Hol volt, hol nem volt...

– Nem volt?

– De volt.

– Akkor miért mondod, hogy nem volt?

– Mert ez egy mese. És a mesében valaki hol van, hol nincs.

– Tessék?

– Igen. Ha akarom, van, ha akarom, nincs.

– Én is?

– Nem értem, kicsim.

– Én is, ha akarod vagyok, ha akarod, nem vagyok?

A nagyágy veszettül pörögni kezd.

– Te nem. De te nem vagy a mesében.

Megállítja az ágyat.

– Api, te ezt nem érted. Menjünk, nézzük meg az állatokat.

Kiszállunk, megyünk.

Este van. A naplámpa kialudt. Csak a nagy ég. Meg a kicsi. Mesét olvasunk, Lőrinc bácsi van soron.

– Kicsi vagyok én, majd megnövök én...

– Api, te mi leszel, ha nagy leszel?

– Hát, ez jó kérdés. Nem is tudom.

– Jaj, te api. Hát gyerek leszel.

– Ja... hát persze.