Munkám során azt tapasztalom, hogy ti, mai kamaszok sokkal több dologban próbáltok tudatos döntéseket hozni, mint az előttetek felnőtt megannyi nemzedék. Sokan felelősen gondolkodtok a bolygónkkal kapcsolatban, tudatos vásárlók és médiafogyasztók vagytok, rendelkeztek tervekkel és jövőképpel.

Ebben a hónapban tehát az egészséget vesszük górcső alá. Ebben a cikkben egy kis elméleti felvezetővel szolgálok, a táplálkozástudományi szakemberrel készített interjúban pedig remélem, sikerült azokat a kérdéseket feltennem, amelyek titeket is foglalkoztatnak.

A kikerülhetetlen görögök

Aszklépiosz és Épióné leányának kultusza körülbelül 1600 év után az utóbbi két évünk mindennapos bálványa lett. Ő nem más, mint Hügeia, a betegségek megelőzésének és a jó egészség megőrzésének istennője. Az ókori művészek fiatal lányként ábrázolták, a kezében tekergő kígyó pedig a gyógyszerészet szimbólumává vált.

Egy kis nyelvtan, majd a WHO is beköszön

A magyar nyelv számomra egészen varázslatos. Egészséges akkor leszel, ha valamiféle összhangba kerülsz önmagaddal és a téged körülvevő világgal. Ha azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definícióját tekintjük, az így szól: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.
Véleményük szerint tehát az egészség dimenziói a biológiai, lelki, mentális, emocionális, illetve szociális egészség összegére terjednek ki.
Ebből is látszik a téma komplexitása, illetve az, hogy mennyi területen kell csúcson lennünk ahhoz, hogy igazán jól legyünk.

Tekintsünk a jövőbe

A tudomány jelenleg olyan nanorobotok kidolgozásán fáradozik, amelyek – amellett, hogy kiváltják az orvoslást – az immunrendszerünket egészen felfoghatatlan szintre fejlesztenék. Egyes kutatók 2050-re teszik az első, nem halandó ember megjelenését. Jól olvasod: nem halandó – ami nem azt jelenti, hogy halhatatlan, hiszen erőszakos cselekedetek és tragédiák még őket is elpusztíthatják, de a szervezetük folyamatos regenerálódásra lesz majd képes. Elviekben. Néhány tudós szerint. Mindenesetre érdekes, nem?

Orthorexia nervosa, vagyis egészségesétel-függőség

A jelzett tudományos szemszögből szemlélve érthetővé válik, miért foglalkozunk egyre többet a világ fejlettebb részein a fizikai valónk egészségével (meg a lelkünk gondozásával is). Félre ne értsetek: szerintem is szuper, hogy minél tovább szeretnénk rugalmas testet, tiszta elmét, hiszen a várható életkor egyre magasabb, és senki sem szeretne „zöldségként” vegetálni egy kórházi ágyon 10-15 évig.
Azonban felütötte a fejét egy mentális rendellenesség: ha a beteg kényszeresen ügyel arra, hogy csak egészséges ételeket fogyasszon, kerüljön mindent, ami tisztátalan, egészségtelen, akkor orthorexia nervosával diagnosztizálják. Mondhatod most azt is, hogy micsoda firstworldproblem ez, de tény, hogy minden 62 percben minimum egy áldozata van az étkezési zavaroknak.

Elvárások tükrében

Naponta megszámlálhatatlan helyről ömlik ránk a tökéletesség, az egészség, a maximalizmus kultusza. Ezek szerint elpazaroljuk az életünket, ha nem valósítjuk meg önmagunkat, elherdáljuk a szívünket, ha nem esünk rendre szerelembe, a testünket, ha nem műveljük és fejlesztjük tökéletességre. Mégis egyre többször kíséri ezeket az eszméket a bűntudat és a kisebbrendűség érzete, vagyis a félelem attól, hogy nem felelünk meg valakinek vagy valaminek. Azonban lehetünk-e egészségesek, ha életünket a félelem határozza meg?