Karadocsev Éva okleveles molekuláris biológus és táplálkozástudományi szakember. Felkeltette az érdeklődésem az általa vezetett informatív, esztétikus posztokkal tarkított oldal, mivel a képeiből és leírásaiból egy manapság ritka kombináció érződik ki: a tudatosság lazasággal társul.

– Manapság gyakran tájékozódunk az internetről. Szakemberként milyen veszélyeket látsz ebben?
– Azt látom, hogy ma már gyakorlatilag bárki bármit mondhat az interneten, akár táplálkozás témában is, nem kell hozzá dietetikusnak vagy táplálkozástudományi szakembernek lenni. Ezzel az a legnagyobb gond, hogy minden ( akár két hétvége alatt is elvégezhető) képzésen más és más a főbb irányvonal, ebből nagyon sok, egymásnak ellentmondó „szakmai vélemény” születik. A hozzám fordulók sokszor össze vannak zavarodva, és forgalmuk sincs, hogyan válogassák ki a hozzájuk elérő információk közül a hitelest.
Fontos tisztázni, hogy az egészség most a legjobb reklám. Itt, a jóléti államokban elkezdtünk egyre jobban figyelni az egészséges táplálkozásra, a mozgásra. Megveszünk bizonyos termékeket, edzésterveket, influenszereket követünk, akik inspirálnak minket (vagy épp növelik a szorongásunkat), és úgy érezzük, hogy mindezzel teszünk az egészségünk érdekében. Sokszor pedig éppen hogy ártunk velük.
– Mi alapján dönthetem el, hogy például az Instán elém kerülő szakember hiteles forrása-e az információknak?
– Elsősorban azt tanácsolom a fiataloknak, hogy ne külső alapján ítéljünk! Természetesen hajlamosak vagyunk jobban hinni egy bomba formában lévő, hatalmas követőszámmal rendelkező influenszernek. Úgy látjuk, hogy ő boldog, vonzó, izmos, emiatt persze hihetőbb lesz tőle, ha azt állítja, a birtokában van az egészséges életmód titka!
Nem látunk bele az életmódjába, elképzelhető, hogy heti hat napon 2–3 órát edz. Emellett nem teljesen mindegy, hogy mit eszik meg, de ugye a rengeteg edzés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy bomba formában legyen. Ezt persze nem mondja, amikor megoszt egy reklámot egy étrend-kiegészítőről, vagy egy általa kitalált diétáról, edzésformáról posztol. Fontos tehát, hogy se az agyonretusált képeknek ne dőljünk be, se a tudományosan megalapozatlan táplálékkiegészítőket ne gondoljuk nélkülözhetetlennek a mindennapjainkból. Az influenszerekkel érdemes tehát kritikusnak lenni.
Éva, bárhogy is kérleltem, nem szeretett volna kifejezetten ajánlani szakembereket, de azt javasolta, hogy Instagram-oldalára ellátogatva, az általa követett szakemberek közül válogassunk számunkra szimpatikus tartalomgyártókat, ha érdekel a téma.
– Milyen táplálkozási trendeket látsz a közösségi média felületein, illetve mi ezekről a szakmai véleményed?
– Fontos leszögezni, hogy divatdiéták mindig is voltak. Ezeket arról lehet felismerni, hogy nagyon sarkalatosak, egymásnak teljes mértékben ellentmondanak, és a tudományos alapelveket sem veszik figyelembe. Egyébként azt szoktam mondani, hogy ha azt látjuk, hogy egy adott ételcsoportot drasztikusan tilt a diéta, akkor meneküljünk. Ha valaki beteg, az természetesen más megítélés alá esik, de egészséges ember szervezetére az, ha kizárjuk a tejterméket, a zsírokat, cukrokat vagy szénhidrátot, egyértelműen nincs jó hatással.
Nagy divat most a keto*(a ketogén diéta arra alapszik, hogy a szénhidrátok szinte teljes megvonásával a szervezetet arra ösztönzi, hogy a zsírtartalékaiból állítson elő szénhidrátot), ami roppant káros. Epilepsziás gyerekeket kezelnek vele, mert a diéta hatására felszabadul az agyban egy csomó ketontest, az epilepsziás agy ennek hatására elfelejti a rohamokat. Tökéletes példa tehát, hogy ami klinikai esetekben hatásos, az egészséges szervezetre kifejezetten káros lehet.

...Természetesen az egyensúly itt nem azt jelenti, hogy a képen látható viselkedési formák azonos arányban vannak jelen a mindennapjaimban. Azt szoktam mondani, hogy ha az idő 80–90 százalékában odafigyelünk a táplálkozásunkra, a maradékban nem érdemes túl szigorúnak lenni magunkhoz!