Az elmúlt időben én is rengeteg panaszt olvastam-hallottam a diákoktól. Igen, voltak tanárok, akik elengedték ezt az évet. Voltak, akik nem változtattak az előadásmódjukon, de szerencsére unalmas óráik príma lehetőséget nyújtottak a sorozatnézésre. Voltak, akik túlzásba vitték a szigort, akik nem mutattak elég megértést irányotokba. Elhiszem nektek. Viszont feltennék egy kérdést halkan, szinte suttogva: vajon ti, diákok kellő mértékben értékeltétek azokat, akik megpróbálták a legjobbat kihozni ebből a furcsa helyzetből?
Négy pedagógust kérdeztem arról, hogyan élték meg az elmúlt egy évet, mit hiányoltak, illetve milyen következtetéseket vontak le.

Mit hiányoltak a tanárok az iskolából és a magánéletükből?

Nem ért meglepetésként, hogy a kérdésre mind a négyen ugyanazokat a dolgokat sorolták fel. Talán közös tapasztalat most az egész bolygón: a személyes találkozásokat, az öleléseket, az iskolán kívüli programokat említették az általam megkérdezett tanárok, valamint a kirándulásokat, az ünnepeket, és a szabadság érzése is hiányzott számukra.
Érdekes dolgot emel ki Kovács Éva Tímea:
– Nem hiány volt, hanem még több idő, amit a fiaimmal tölthettem. Leginkább az okozott nehézséget, amikor online-ban voltunk, összefolyt a nap a házimunka és a sulis munka szempontjából. Nehéz volt az 5 és 7 éves fiaimmal megérteni, hogy anya most éppen tanít, most szünet van, esetleg délután gyűlés/képzés/szülői értekezlet, és újra gép előtt kell lenni. Otthon vagyok, de mégsem rájuk figyelek. Ezt volt nehezebb kezelni.

Mit tanultak a tanárok az elmúlt egy évben?
– Azt tanultam, hogy az ember rugalmas lény, szükség esetén gyorsan alkalmazkodik helyzetekhez. Így a lehetetlennek tűnő dolgok lehetségessé válnak. A minden rosszban van valami jó is igaznak bizonyult: az elzártság befelé figyelést, önértékelést, lelassulást is hozott magával – kezdi évértékelését Tóth Réka angoltanár.
A lelassulást és elmélyülést Bálint Enikő vallástanár is kiemelte.
– Eddig is rugalmas embernek tartottam magam, viszont mintha ez a helyzet tanította volna meg számomra, mit jelent valójában az elengedés és az újrakezdés.
– Talán minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a diákokkal és szüleikkel való őszinte kapcsolattartás – meséli Gödri Judit –, hangsúlyossá vált az együtt tanulás, amelyben főleg a verbális kommunikáció működött, a vidám, optimista hangulat hozott jó eredményeket. A tananyag csökkentésével és a játékos, gyakorlati megközelítésekkel igyekeztem megkönnyíteni a tanulók helyzetét – emlékszik vissza a felső tagozatos matematika-tanárnő. 
Kovács Éva Tímea két szemszöget is képviselt: testnevelő tanárként és osztálynevelőként is sikerült helytállnia. 
– Ez az év azt tanította, hogy minden napból és helyzetből hozzam ki a legjobbat. 2020 őszén, a kötelező maszkviselet ellenére is, csillogó szemmel és mosolyogva kezdtem az évet, és hálát éreztem, hogy a távolságtartás ellenére is szemtől szembe lehetek a diákjaimmal, hiszen kíváncsian vártam, hogy megismerjem őket. Reméltem, minél többet járhatunk suliba.

Felrúgtam az eddigi években megszokott tantervben előírt menetet, és a  helyzetre szabva állítottam össze az év szerkezetét, illetve már az első órától játékosan és élménydúsan próbáltam tartani az óráimat, nem tartaléklángon, hanem maximális erőbedobással. Hangsúlyt fektettünk arra is, hogy megértessük a tanulókkal, hogy a testnevelés és sport nem „csak” egy tantárgy, hanem az életük szerves része.
Évát azért kerestem meg, mert kíváncsi voltam, hogyan működnek olyan, általánosságban véve offline tevékenységek, mint a közösségformálás.
– Kezdő osztály osztálynevelőjeként pedig feltett szándékom volt, hogy a csoportra bontott osztály mégis egységnek érezze magát. Igaz, ez hosszú folyamat, és nem egy-két hét/ hónap alatt lehet elérni, de én fontosnak tartom, és ennek érdekében cselekedtem – kezdi visszaemlékezését. – Minden diák/család a saját mérlegelése alapján élt a felajánlott csapatösszerázási lehetőségekkel, amelyek szabadtéren, a korlátozásokat betartva valósultak meg. Természetesen az online oktatás megkezdése után is tovább folytak azon beszélgetések, tevékenységek, amelyek leginkább egymás megismerését és elfogadását szolgálják.
 
Ha érdekel a téma a másik szemszögből is, ide kattintva elolvashatod, hogyan élték meg a kamaszok az online tanévet.