Cimbi olvasólámpája – 2. oldal
A mese egyedi eredettörténet a karácsony keletkezéséről, de kalandok sorozata is, amelyek főhőse maga a fiú, akit Karácsonynak hívnak... három könyv, amely melegséget hoz az ünnepbe.
Nagyon izgalmas, hogy idén gyermekek is dönthettek arról, melyik mű tetszett nekik a leginkább.
Februárban tették közzé 2017 legjobb gyermek- és ifjúsági könyveinek listáját. A legsikeresebbnek ítélt könyvek közül ajánlunk most kicsiknek, nagyoknak, humorra vagy elgondolkodásra vágyóknak, prózát, verset vagy drámát óhajtóknak.
Jelen! címet viselő antológia a József Attila Kör (JAK) és a Móra Könyvkiadó együttműködésének eredményeként jelent meg. 2016-ban a kötet több szerzője is elismerésben részesült az Év Gyermekkönyve Ifjúsági irodalom kategóriájában.
Van, hogy a könyvek nem a szavakkal, hanem a látvánnyal, a vizuális élménnyel állnak közelebbi viszonyban, amikor a kép nemcsak kíséri, ábrázolja a szöveg üzenetét, hanem ő maga a tartalom.
„Persze, jogos a kérdés, hogy mit lehet látni egy világítótoronyból az óceán közepén? De az a helyzet, hogy minél kevesebbet látsz, annál többet veszel észre.”
– Anti, gondold végig, hogy azzal, amit mondasz, megbántasz-e valakit. Aztán gondold végig, hogy ha nem mondod el, azzal kit bántasz meg. És végül gondold meg azt is, miért fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Mészöly Ágnes érzékeny nyelvű prózát ír, kiforrott és hiteles karakterekkel, néhol már-már hihetetlenül fordulatos eseményekkel...
Hiába próbálom megtalálni az első meghatározó olvasmányélményem a holokausztról, nem sikerül. Könyvtárból kölcsönöztem és az eseményeknél erősebben képek maradtak meg bennem: egy kisfiú, aki egyedül, családja nélkül bujkál a kiüresedett gettóban, elhagyott lakásokban keresi a túléléshez szükséges ételt, eszközöket. Egy magas létrát látok, amin bújóhelyére, egy padlásra húzódott meg, és egy német tisztet, aki elkaphatta volna, de megkegyelmezett. Így emlékszem, de lehet, hogy nem is így volt. És az is lehet, hogy amíg az Olvasólámpát írtam, rátaláltam a regényre, és már az ajánlottak között van...
Szokás mondani, hogy a tavasz az újrakezdés időszaka: én szeretem azt hinni, hogy már az ősz is az. Ami viszont kétségtelen: a tavasztól bepörög a természet, hát pörögjünk mi is – kalanddal, rejtéllyel, barátokkal, ismeretlennel és ismerkedéssel.
A szembenézés sohasem egyszerű harc, és nem is mindig olyan, mint a mesében, hogy a jó elnyeri megérdemelt jutalmát. Ez a két könyv mégis arról szól, hogy ha rázós változások is történnek velünk, érdemes kitartással és humorral megpróbálni leküzdeni a nehézséget. Néha nem könnyű, máskor meg elég vicces.
A Lúna gyermekei legendateremtő regény, amely a gólyákról szóló ismereteinket fogalmazza át egy mitikus mesevilágba.
Cimbi a folytatódó könyvajánló-sorozatában arra tesz kísérletet, hogy olvasólámpájával havonta különböző témákat világítson meg. Az ajánló első része a budapesti Móra Kiadó Tabu könyvek sorozatára összpontosít. A Tabu könyvek mottója a „ Törd meg a hallgatást ”, és olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amelyekről sokszor nem merünk nyíltan beszélni, mert félünk tőlük, vagy mert megrázóak.
Olivér története nem éppen szokványos helyszínen zajlik: a regény helyszíne egy gyerekkórház, ahová azért kerül Olivér, mert születésnapján lezuhan egy magas fáról.
Tóth Krisztina könyvében három, egymástól függetlenül is értelmezhető mesefüzér olvasható, amelyek egy narratív szálra épülnek. A teknő, Az emlékező forrás és Az erdei emberek című részekből összeálló történet mitikus világba varázsol, aminek a mélyén olyan valóság húzódik, amit emberek ma is megélnek. Nem könnyed varázsmese ez, hanem olyan történet, ami egyszerre hord magában emberi sorsokat, és mutat meg egy számunkra idegen látásmódot.
A Carlo Párizsban azok közé a regények közé tartozik, amelyek nem futamodnak meg a társadalmi kérdések elől, hanem vállalják, hogy érzékeny terepre merészkednek. Nem kis vállalkozás egy fiatal srác bőrébe bújva megmutatni egy cigánytelepet, amelynek valóságát sokszor rejtik el előlünk a sztereotípiák.
James Lecesne színész, író, forgatókönyvíró és LMBT-aktivista Trevor című, mindössze kilencvenhat oldalas könyvében olyan témát boncolgat, amely kis hazánkban komoly tabunak számít, és amivel a fiataloknak emiatt sokszor maguknak kell megküzdeniük.
Szabó Imola Júlia felnőttmesekönyvében két gyermek naplóját és nehéz történetét találjuk.
