Az anyanyelv színe: weöres
„Kolozsváron végeztem, a Sapientia EMTE film, fotó, média szakán. Jelenleg a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán vagyok mesterképzős hallgató. Közöltem erdélyi és magyarországi irodalmi lapokban verset, prózát, recenziót, filmkritikát. Illusztráltam Selyem Zsuzsa, László Noémi, Markó Béla, Demény Péter, Sigmond Júlia és Zsigmond Andrea köteteit.”

Láng Orsolya rajza Sigmond Júlia könyvborítójához
Az anyanyelv színe: weöres
szívemben, mint száz rózsatő,
virul a hajcihő!
Kovácsoltvas indákon át
látni a szél talapzatát.
Az üres város központjában áll.
Tömbökből a fény és átlátszó a táj.
Az elhagyott lakásba macska költözik.
A fennhagyott függönyön át
nézi az erdő körvanalát,
a senkiföldje fölött köröző varjakat.
És gondolkozik.
*
Bement a boltba Péter,
kérdezte: „van-e étel?” „
Étel van, de nincs értelme.”
Így halt éhhalált Péterke.
*
Van már nékünk elnökünk,
hogyha ilyen kell nökünk.
Hadonász és hablatyol,
népe bolygó hangyaboly.
*
Szemközt házat bontanak,
a szelet üldözi a nap,
mindennek sorra nekimegy,
a függöny rezzen: megijed.
*
– A szív csiszolódik síma kaviccsá talpad
alatt kicsi szentem.
– A tűz csiholódik máglya-magassá
képed alatt a szívemben.
*
Nézem nyakadon a láncot:
gyöngye fedezi a ráncot.
Nézem szép frizurádat:
színe fedezi a szálat.
Nézem kezeden a gyűrű-kövecskét:
eljegyzett a magányos öregség.
*
Végtelen utakon száll tova,
nincs a halálnak otthona.
porhüvelyünk bérbe veszi,
önmagával otthonosan berendezi.
*
A kedves háza:
ablaka
tekintetben vert tanya
türelem a négy fala
mosolygás az ajtaja.
*
Nincsen nekem vaskalapom!
Pihepuha sapkám
hogyha kérné tőlem bárki,
én oda nem adnám!
De ebben a zord időben
pihepuha kelme fabatkát sem ér, bizony,
a vaskalap elkelne...
*
Mint a forró csésze alatt hátramaradt párafolt,
úgy szívódott fel szerelmed, úgy tűnik, hogy itt se volt.
Színről-színre láttuk egymást, most tükör-homályosan:
egymás mellett elbeszélünk érthetőn, világosan.
Nem igaz, hogy mi se történt – nem tehetünk hát akként:
maszatolunk, mint hidegvíz a zsíros falú edényt.
Viszonozd, ha szerenádom néhány tücsök-szava szúrt:
hangyasavval oldozd fel a szívemről a politúrt.