Arcok az előőrsből
Az anyanyelv színe: weöres
szívemben, mint száz rózsatő,
virul a hajcihő!
Kovácsoltvas indákon át
látni a szél talapzatát.
Az üres város központjában áll.
Tömbökből a fény és átlátszó a táj.
Az elhagyott lakásba macska költözik.
A fennhagyott függönyön át
nézi az erdő körvanalát,
a senkiföldje fölött köröző varjakat.
És gondolkozik.
*
Bement a boltba Péter,
kérdezte: „van-e étel?”
„Étel van, de nincs értelme.”
Így halt éhhalált Péterke.
*
Van már nékünk elnökünk,
hogyha ilyen kell nökünk.
Hadonász és hablatyol,
népe bolygó hangyaboly.
*
Szemközt házat bontanak,
a szelet üldözi a nap,
mindennek sorra nekimegy,
a függöny rezzen: megijed.
*
– A szív csiszolódik síma kaviccsá talpad
alatt kicsi szentem.
– A tűz csiholódik máglya-magassá
képed alatt a szívemben.
*
Nézem nyakadon a láncot:
gyöngye fedezi a ráncot.
Nézem szép frizurádat:
színe fedezi a szálat.
Nézem kezeden a gyűrű-kövecskét:
eljegyzett a magányos öregség.
*
Végtelen utakon száll tova,
nincs a halálnak otthona.
porhüvelyünk bérbe veszi,
önmagával otthonosan berendezi.
*
A kedves háza:
ablaka
tekintetben vert tanya
türelem a négy fala
mosolygás az ajtaja.
*
Nincsen nekem vaskalapom!
Pihepuha sapkám
hogyha kérné tőlem bárki,
én oda nem adnám!
De ebben a zord időben
pihepuha kelme
fabatkát sem ér, bizony, a
vaskalap elkelne...
*
Mint a forró csésze alatt hátramaradt párafolt,
úgy szívódott fel szerelmed, úgy tűnik, hogy itt se volt.
Színről-színre láttuk egymást, most tükör-homályosan:
egymás mellett elbeszélünk érthetőn, világosan.
Nem igaz, hogy mi se történt – nem tehetünk hát akként:
maszatolunk, mint hidegvíz a zsíros falú edényt.
Viszonozd, ha szerenádom néhány tücsök-szava szúrt:
hangyasavval oldozd fel a szívemről a politúrt.
Megjelent a Cimbora 2016/3-as számában
El
Arcok az előőrsből
1997-ben születtem Székelyudvarhelyen, érettségi után a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarára felvételiztem, ahol 2019-ben diplomáztam magyar-orosz szakon. Kiskorom óta írok mindenféle szöveget a novellától kezdve a blogbejegyzésen át a szépnek gondolt mondatokig. Az utóbbi években prózát írok, 2018 óta publikálok különböző folyóiratokban. Amikor nem irodalommal foglalkozom, leggyakrabban főzök vagy futok. Újabban pedig egyre gyakrabban társasjátékozom.
gyerekdizájn; darth vader felesége
Versek
Arcok az előőrsből
1992-ben született Csíkszeredában, jelenleg Kolozsváron él. Költő, slammer, műfordító, „memelord”, a Kultúrkampf egyik adminja. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza. A Beatwándor formáció „húrelmélésze”. 0 és 1 sör között rengeteg szóviccet mond. 1 és 2 sör között mindenféle furcsaságról beszél, és többnyire nagyon igaza van. 2 sör fölött jó eséllyel szóba hozza a metamodernizmust. Számos folyóiratban és antológiában jelentek meg írásai. Szerencséje volt pár elismeréshez (Látó-nívódíj, Communitas-ösztöndíj, Babits Mihály műfordítói ösztöndíj, Székely János alkotói támogatás, az Írók Boltja és a József Attila Kör könyvösztöndíja, a Romániai Írók Szövetségének debütdíja stb.). Durván bírja a jambusokat meg a hexametert is. Első kötete szótagadó címmel jelent meg (Jelenkor, Budapest, 2018), nem szeretne beszélni a címről. A következő rosszabb lesz, mondja. Gyakran tart kreatív írás jellegű rendezvényeket, kortárs román lírát fordít. Nem tud biciklizni.
Arcok az előőrsből
Arcok az előőrsből
Sorozatunkban olyan fiatal szerzőkkel ismerkedhettek meg, akik bizonyos értelemben mind pályájuk elején állnak, és akikkel véletlenszerűen akár ti is összefuthattok, ha Kolozsváron vagy éppen Budapesten jártok. Nevükkel, írásaikkal azonban különböző irodalmi folyóiratokban is találkozhattok.
Éles
regényrészlet
Arcok az előőrsből
„1988-ban születtem Csíkszeredában, egyetemre Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártam, újságírást, kommunikációt és drámaírást tanultam, jelenleg Budapesten élek. Két novelláskötet után (Áradás, 2011; Nappá lett lámpafény, 2013) a tavalyi Könyvhétre megjelent az Éles című regényem a Magvető Kiadó gondozásában. Jelenleg egy újabb regényen agyalok, kutatok és ötleteket gyűjtök hozzá, emellett külsős szerkesztőként is dolgozom mindenféle kiadóknak. Több mint egy évig voltam a Várad szépirodalmi lap, valamint az Ambroozia prózaszerkesztője. 2015 decemberétől tárcákat írok a hvg.hu számára. Szeretem a gyrost meg az olcsó pizzaszeletet, és az esti levegő illatát a bérház belső udvarában.”