Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Kónya Éva

Kónya Éva

A vadaktól a látomások világáig

(A 20. század avantgárd irányzatai)

Barangoló

A 20. század a technika soha nem látott fejlődésének, ugyanakkor a milliók halálát okozó világháborúk borzalmainak kora volt. Az állandó feszültség, kiszolgáltatottság, kilátástalanság a kor művészeire is hatott, és a század első felében – gyakorlatilag egyidőben – több új, formabontó irányzat született. A hagyományokkal szakító „izmusok” – fauvizmus, expresszionizmus stb. – a francia avantgarde (,élcsapat’) szóból az avantgárd művészet gyűjtőnevet kapták

A vadaktól a látomások világáig
Henri Matisse a színeket tartotta a legfontosabbnak, alakjai gyakran elnagyoltak voltak, a perspektívát mellőzte • Vörös szoba, 1908 • Kép forrása: hermitagemuseum.org

A párizsi Vadak (fauvizmus, 1905–)

Három évtizeddel az impresszionisták kedélyeket borzoló tárlata után ismét botrány színtere lett egy párizsi galéria. A kiállított képek harsány, nyers színeit a közönség szemrontónak, a kiállítókat egy műkritikus faragatlan „vadaknak” (fauves) titulálta. A jelző a művészeknek annyira megtetszett, hogy a továbbiakban magukat Vadaknak, irányzatukat pedig fauvizmusnak nevezték.

A tiszta színek alkalmazását legfontosabbnak tartó csoport vezéregyénisége a jogászból lett festő, Henri Matisse (ejtsd: matis) volt. Stílusuk a „magyar Vadakként” emlegetett festőkre – Czóbel Béla, Perlott Csaba Vilmos, Ziffer Sándor és mások – is hatott.

Kádár Béla korai, fauvista képén színes foltok jelzik az arcokat és a vásári forgatagot, sárga, piros, kék felületek a tér környékét • Piactér, 1910 körül • Kép forrása: irodalmiradio.hu

Kádár Béla korai, fauvista képén színes foltok jelzik az arcokat és a vásári forgatagot, sárga, piros, kék felületek a tér környékét • Piactér, 1910 körül • Kép forrása: irodalmiradio.hu

A fauvisták nyers, vad színekkel festett képein a színfoltokat gyakran keretezték vastag, fekete vonalak • Ziffer Sándor: Tájrészlet kerítéssel, 1910  • Kép forrása: irodalmiradio.hu

A fauvisták nyers, vad színekkel festett képein a színfoltokat gyakran keretezték vastag, fekete vonalak • Ziffer Sándor: Tájrészlet kerítéssel, 1910 • Kép forrása: irodalmiradio.hu

Az erős érzelmek festői (expresszionizmus, 1905–)

A Németországban született expresszionista irányzat neve a latin expressio (’kifejezés’) szóból ered. Követői – Oskar Kokoschka (kokoska), Franz Marc (mark), Máttis-Teutsch János stb. – tisztelték ugyan a nagy elődöket és a természetet, de eltávolodtak a tájak, alakok valósághű ábrázolásától. Festményeiken erőteljes színekkel fejezték ki a tárgyak belső lényegét és az emberi érzelmeket: a félelmet, reménytelenséget, elidegenedést, nyugtalanságot, szabadságvágyat.

Az alakok nélküli – a természetben látható tárgyakra, élőlényekre még csak nem is utaló, az érzéseket, gondolatokat színekkel, vonalakkal kifejező –, ún. absztrakt expresszionista irányzat első nagy mestere a jogászból lett orosz festő, Vaszilij Kandinszkij volt.

Képeinek kék, vörös, sárga lovaival, teheneivel az expresszionista irányzat legjelentősebb művészei közé tartozott Franz Marc német festő • 1912 • Kép forrása: artmagazin.hu

Képeinek kék, vörös, sárga lovaival, teheneivel az expresszionista irányzat legjelentősebb művészei közé tartozott Franz Marc német festő • 1912 • Kép forrása: artmagazin.hu

Vaszilij Kandinszkij a színt hangszernek tekintette, amelyen a művész keze játszik • Az első absztrakt akvarell, 1910 • Kép forrása: hu.painting-planet.com

Vaszilij Kandinszkij a színt hangszernek tekintette, amelyen a művész keze játszik • Az első absztrakt akvarell, 1910 • Kép forrása: hu.painting-planet.com

Matematika a művészetben (kubizmus, 1907–)

A tudományosnak, érzelmek nélkülinek szánt kubista irányzat neve a francia cube (’kocka’) szóból ered. Képviselői – Pablo Picasso, Georges Braque (brak), Fernand Léger stb. – nem utánozták a természetet: alakjaikat mértani testek (henger, hasáb, gömb stb.) sokaságára egyszerűsítették.

A mozgás festői (futurizmus, 1909–)

A legforradalmibb – a latin futurum (’jövő’) szóból futurizmusnak nevezett – avantgárd irányzatot Filippo Marinetti olasz író találta ki, (állítólag)miközben autóján az „ókori” Rómából a 20. századi városrészbe száguldott. Leszögezte, hogy a versenyautó szebb, mint az istenek szobrai, és célul tűzte ki a modern nagyvárosi élet, a technika, a sebesség dicsőítését és ezzel együtt a múlt értékeinek tagadását.

Az irányzatot követő művészek – Giacomo Balla, Umberto Boccioni (bocsioni) és mások – különböző helyzetekben megrajzolt alakokkal, tárgyakkal keltették a mozgás illúzióját.

A kubista művészek gyakran ábrázolták képeiken egyszerre több nézetből a tárgyakat • George Braque: Festő és modellje, 1939 • Kép forrása: nortonsimon.org

A kubista művészek gyakran ábrázolták képeiken egyszerre több nézetből a tárgyakat • George Braque: Festő és modellje, 1939 • Kép forrása: nortonsimon.org

Pablo Picasso spanyol festő kubista korszakában mértani formákkal, kitalált elemekkel ábrázolta a valóságot • Három muzsikus, 1921 • Kép forrása: pablopicasso.org

Pablo Picasso spanyol festő kubista korszakában mértani formákkal, kitalált elemekkel ábrázolta a valóságot • Három muzsikus, 1921 • Kép forrása: pablopicasso.org

Szemétből született műalkotások (dadaizmus, 1915–)

Vágj szét szavanként egy régi újságot, a papírdarabokat tedd egy kalapba, és a találomra kihúzott szavakat írd egymás után... – javasolta költőtársainak Tristan Tzara, a dadaizmus „atyja”.

Az irányzat a világ zűrzavara elleni tiltakozásként jelent meg. Követőinek meggyőződése volt, hogy minden rossz, céljuk pedig a meghökkentés, elképesztés, botránykeltés lett. Műveik többsége véletlenül talált hulladékból: papír-, fa- és fémdarabokból, rongyból, kavicsokból, madártollból készült.

A svájci Paul Klee Naphimnusz (Ad Marginem) című képének középpontjában hatalmas, vöröslő Nap áll, a földi világ növényei, madarai, tárgyai a kép szélére kerültek •  1930 • Kép forrása: paulklee.net

A svájci Paul Klee Naphimnusz (Ad Marginem) című képének középpontjában hatalmas, vöröslő Nap áll, a földi világ növényei, madarai, tárgyai a kép szélére kerültek • 1930 • Kép forrása: paulklee.net

A dadaista festők képein a festék és
a hulladék gyakran domborműszerűen épült egymásra • Kurt Schwitters: Undbild, 1920  • Kép forrása: researchgate.net

A dadaista festők képein a festék és a hulladék gyakran domborműszerűen épült egymásra • Kurt Schwitters: Undbild, 1920 • Kép forrása: researchgate.net

A látomások festői (szürrealizmus, 1924–)

A francia sur réalisme (’valóság feletti’) kifejezésből szürrealistának nevezett irányzat a valóságot a képzelet világával ötvözte. Leghíresebb képviselői – Marc Chagall, Pablo Picasso, Salvador Dalí, Joan Miró, Paul Klee – néha lírai, máskor drámai látomásokat tárnak elénk festményeiken.

Hogy a képek egyike-másika mit is jelképez, arra maga Dalí válaszolt a legtömörebben: Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük.

Végül egy kis ízelítő az irodalom berkeiben is kalandozó Picasso A farkoncsípett vágy című szürrealista drámájából:

„A Rühönkosz Hotel folyosóján a vendégek tíz szoba ajtaja elé kitett két-két lába fájdalmasan vonaglik:
A 3-as szoba előtti két láb: Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj a sok fagyásom.
Az 5-ös szoba előtti két láb: Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom.
Az 1-es szoba ajtaja előtti két láb: Jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom, jaj, a sok fagyásom.
(...és így tovább)
Végül az üvegajtók kivilágosodnak, s megjelenik öt sárgarépát rágó majom táncoló árnyéka.”

Mit is mondjunk? Festőnek azért jobb volt.

Joan Miró katalán festő gyermekrajzokra emlékeztető alkotásait játékosság jellemzi • Nő és madár holdfényben, 1949 • Kép forrása: tate.org.uk

Joan Miró katalán festő gyermekrajzokra emlékeztető alkotásait játékosság jellemzi • Nő és madár holdfényben, 1949 • Kép forrása: tate.org.uk

Marcel Duchamp kubista és futurista korszakának határán festette meg gépnőjének mozdulatsorát
• Lépcsőn lemenő nő, 1912 • Kép forrása: tate.org.uk

Marcel Duchamp kubista és futurista korszakának határán festette meg gépnőjének mozdulatsorát • Lépcsőn lemenő nő, 1912 • Kép forrása: tate.org.uk

Fantáziavilágot megjelenítő képeivel a szürrealizmus francia előfutárának tekinthető a múlt század leghíresebb naiv festője, „a vámos” (Henri) Rousseau • Az álom, 1910 • Kép forrása: Wikipédia

Fantáziavilágot megjelenítő képeivel a szürrealizmus francia előfutárának tekinthető a múlt század leghíresebb naiv festője, „a vámos” (Henri) Rousseau • Az álom, 1910 • Kép forrása: Wikipédia

Megjelent a Cimbora 2013/1-es számában