Barangoló
![„A jó bornak nem kell cégér”](https://cimbora.net/pictures/barangolo/3/b_01.jpg)
![A múlt század második felétől a járművek (vonatok, villamosok, kamionok stb.) is a reklámozás hatékony eszközeivé váltak • Kép forrása: attus.hu](https://cimbora.net/pictures/barangolo/3/b_02.jpg)
![A reklámozás távolról is látható eszközei a nagy felületű hőlégballonok (Theophile Alexandre Steinlen édességreklámja, 1888)• Kép forrása: Pinterest.com](https://cimbora.net/pictures/barangolo/3/b_05.jpg)
![A politikai plakátok az ideológiai meggyőzés eszközeivé váltak (mozgósító plakát a Magyar Tanácsköztársaság idejéből, 1919) • Kép forrása: kepkonyvtar.hu](https://cimbora.net/pictures/barangolo/3/b_06.jpg)
![A pompeji ásatások során feltárt, gladiátorjátékot hirdető, vörös festékkel falra rajzolt reklám • Kép forrása: widewalls.ch](https://cimbora.net/pictures/barangolo/3/b_09.jpg)
![Az ókori rabszolgavásár helyét falfelirat jelezte, az „áru” minőségét nyakba akasztott táblák dicsérték (Gustav Boulanger: Római rabszolgavásár, 1882) • Kép forrása: thehistorypress.co.uk](https://cimbora.net/pictures/barangolo/3/b_boulanger_gustave_clarence_rudolphe_the_slave_market.jpg)
![Jules Chéret Puskás Tivadar találmányát, a telefonhírmondót népszerűsítő plakátja (1896) • Kép forrása: moma.org](https://cimbora.net/pictures/olvasolampa/b_6.jpg)
![A művészi plakátok ízlésnevelő szerepet is betöltöttek (a torinói Fiat cég reklámplakátja, 1899)
• Kép forrása: reddit.com](https://cimbora.net/pictures/barangolo/b_7.jpg)
![A Szent István Tápszerművek termékeit népszerűsítő plakát a reklámverssel: Izmos testben vidám lélek, Szit malátakávén élek! (1922) • Kép forrása: minden-ami-magyar.hu](https://cimbora.net/pictures/barangolo2/b_8.jpg)
A címbeli népi bölcsességnek ellentmondó, ízlésünket és értékrendünket befolyásoló reklámok világában élünk. Jobbnál jobb, szebbnél szebb, hasznosabbnál hasznosabb termékek megvásárlására buzdítanak a postaládáinkat kéretlenül megtöltő reklámfüzetek, az utcákon osztogatott szórólapok, rendezvények sokaságát hirdetik a figyelmünket felkeltő plakátok, áruházakba irányítanak a fényreklámok.
A napilapok apróhirdetéseiből megtudhatjuk, melyik termelő vagy szolgáltató a legalkalmasabb igényeink azonnali és tökéletes kielégítésére. Reklámok zavarják meg a rádió hallgatását, a világháló böngészését, a televízió műsorainak nézését. Percek alatt kiderül, mire kell költenünk a pénzt ahhoz, hogy okossá, erőssé, a reklámokban szereplő személyekhez hasonlóan széppé váljunk, hogy fiatalok, egészségesek maradjunk. Megismerjük a minden nyavalyánkat gyógyító varázsszer nevét, amelyet elég bevennie a fájós lábú-hátú nagyszülőnek, hogy vidáman szökellhessen unokái társaságában, vagy a csodamosószerét, amellyel a (mindig mosolygó) háziasszony pillanatok alatt eltünteti a makacs foltokat. Megtudjuk, hogy éppen melyik politikai irányzatot kell támogatnunk, milyen étkek teszik vidámmá a család apraját-nagyját, elégedetté háziállatait, milyen márkájú autó a szabadság és az örök boldogság titka, és melyik hitelintézet teszi lehetővé, hogy a reklámok csillogó álomvilágában élhessünk.
Ókori és középkori hirdetések
A reklámozás több évezredes múltja igen változatos. A legrégibbnek azt az ötezer éves papirusztekercset tekintik, amelyen egy egyiptomi ültetvényes ajánlott fel jutalmat elveszett rabszolgája megtalálójának. A babiloniak kőbe vésték hirdetéseiket, a föníciai hajósok tüzeket gyújtva hívták fel a figyelmet áruikra, ha új kikötőbe érkeztek. A „borcímkék” a Kr. e. 3–4. században jelentek meg: a görög szőlősgazdák bortartó amforáikon vagy kis táblá- kon tüntették fel árujuk származási helyét. Az első században elpusztult Herculaneumban az ásatások során a legősibb fényreklám is előkerült: egy vendéglő bejáratánál olajmécses világította meg a feliratot: „A nálunk fogyasztott bor forróbbá teszi a szerelmet.” Pompeji romjai közt találták az egyik legrégibb, falra festett reklámot: „Vándor, haladj innen a 12. toronyig, ott Sarinusnak bormérése van...” Az ókorban jelentek meg az első politikai hirdetések is: a politikusok érdemeit magasztaló falfeliratok.
A középkorban a bejáratok fölé akasztott tárgyak vagy jelképes ábrázolások – cégérek – irányították az írástudatlanokat (is) az üzletekbe, műhelyekbe. Akkortájt terjedt el a szóbeli reklám: kikiáltók hívták fel a figyelmet a mesterek vagy céhek termékeire, a mutatványosok előadásaira stb. Az áruikat az utcákon és a vásárokban hangosan kiáltozva népszerűsítőkre emlékeztet a reklám elnevezés is, amely a latin clamare (’kiáltani’) szóból ered.
A reklámok aranykora
A reklámok történetének legfontosabb eseménye a könyvnyomtatás feltalálása volt (1539). Johannes Gutenberg találmánya lehetővé tette a szórólapok széles körű terjesztését, bár a céhekbe tömörült mestereknek egy ideig tilos volt ezt a hirdetési formát használniuk. 1633-ban Párizsban kinyomtatták a világ első – különböző termékeket vagy szolgáltatásokat kínálók, illetve keresők listáját tartalmazó – hirdetési újságját: A Címiroda Lapjait.
Az 1700-as években egyre több apróhirdetés került a napilapokba, a francia forradalom idején már nagy méretű falragaszok, plakátok is megjelentek az épületek falain. Az 1850-es évektől reklámfotók, az előző századfordulótól pedig színes magazinok is buzdították vásárlásra a fogyasztókat. A távíró (1844), majd a rádió elődje, a telefonhírmondó (1893) lehetővé tette, hogy a hírek és a hirdetések rövid időn belül nagy távolságokra eljuthassanak, és az első mozgó-képszínház megnyitásával (1898) szinte egy időben a filmvetítéseket kísérő, rövid reklámfilmek is megszülettek.
Miután az 1870-es években „a plakátkészítés atyjaként” számon tartott Jules Chéret francia festő kidolgozta a többszínű nyomatok technikáját, megjelentek a színes művészi plakátok, és a reklámozásba bekapcsolódott a posztimpresszionizmus és a szecesszió korának számos neves művésze, köztük Henri de Toulouse-Lautrec, Alphonse Mucha és Théophile Steinlen.
„Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!”
Az első magyar reklámnak azt a védjegyet tekintik, amelyet az 1350-es években a szentgotthárdi kaszakészítők tettek termékeikre. A következő évszázadokban a reklámok többsége a borokhoz kötődött, a divatcikkeket, tisztálkodó- és élelmiszereket csak a 17. századtól kezdték hirdetni. 1878-ban felállították Budapesten az első hirdetőoszlopot, és az 1910-es évektől a reklámok eljutottak a mozikba is, előbb a filmek előtt vetített állóképek, majd rövidfilmek formájában.
A plakátművészet első magyar mesterei neves képzőművészek – Benczúr Gyula, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József és mások – voltak.
A plakátokon és az apróhirdetésekben rövid, könnyen felidézhető reklámszövegek is megjelentek, nem egyszer híres írók (például Karinthy Frigyes, Rejtő Jenő) tollából. A múlt század első felében emlékezetes szlogen ajánlotta a Darmol hashajtót („Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik”) vagy a Ditrichstein poloskairtót („Drámát legjobban Sexpír, poloskát Ditrichstein irt”). Az alcímben idézett reklámvers Váncza József találmányát, a magyar sütőport népszerűsítette.
A plakátokra legfeljebb a szocialista gazdálkodásra, az osztályharcra vagy az egészséges életmódra való buzdítás kerülhetett: Teljesítsd tojásbeadási kötelezettségedet!; A konzervhal finom falat, fogyasszon több konzervhalat! stb.
![Az első magyar plakátként Benczúr Gyulának a honfoglalás jubileumát köszöntő Országos Kiállításra készített falragaszát tartják számon (1885) • Kép forrása: pestbuda.hu](https://cimbora.net/pictures/olvasolampa/b_10.jpg)
![Faragó Géza szecessziós stílusú plakátjainak központi alakjai rendezvényekre, áruházakba csábító, szépséges nők voltak (1904) • Kép forrása: Wikimedia Commons](https://cimbora.net/pictures/olvasolampa/b_12.jpg)
![A Révai Kiadó olcsó Jókai-sorozatát népszerűsítő plakát (Földes Imre, 1910-es évek) • Kép forrása: Flickr.com](https://cimbora.net/pictures/olvasolampa/b_14.jpg)
![Bíró Mihály grafikus, plakáttervező Edison-„mozgót” népszerűsítő plakátja (1912)
• Kép forrása: pinterest.com](https://cimbora.net/pictures/olvasolampa/b_15.jpg)
![Nincs szüksége tükörre annak, aki EG-GÜ cipőápoló krémet használ (Adler György kereskedelmi plakátja az 1930-as évekből) • Kép forrása: indafoto.hu](https://cimbora.net/pictures/olvasolampa/b_16.jpg)
![Középkori állattan-könyvek: bestiáriumok](https://cimbora.net/pictures/barangolo2/tn_1.jpg)
Középkori állattan-könyvek: bestiáriumok
Barangoló
Őseink barlangok falaira festve, karcolva örökítették meg az évezredekkel ezelőtt élt, nem egy esetben mára kihalt állatok – mamutok, őstulkok, kardfogú tigrisek stb. – képeit. Az ókori birodalmakban a valóban élt állatokról és a mítoszok képzeletbeli lényeiről óegyiptomi papiruszok, falfestmények, mezopotámiai domborművek, antik görög vagy római ábrázolások és természettudományos leírások is tudósítanak.
![Read More](https://cimbora.net/template/images/next.png)
![Madarat tolláról, rókát bundájáról](https://cimbora.net/pictures/barangolo2/tn_zhan-zhang-1evgoq0oyog-unsplash.jpg)
Madarat tolláról, rókát bundájáról
„A rókák szabad népe nem vész el.” (Fekete István)
Barangoló
„Hagyjátok az én híres ravaszságomat. Torkig vagyok vele.” (Kosztolányi Dezső)
![Read More](https://cimbora.net/template/images/next.png)