Barangoló
Híres testvérek a zene történetében
A genetikusok elsősorban az öröklődéssel magyarázzák, hogy gyakran születik egy-egy családban több kitűnő zenész, festő, irodalmár vagy tudós. A tehetség kibontakozásában természetesen mindig fontos szerepe volt a nevelésnek, az akaraterőnek, a kitartásnak is.
Tény, hogy a német Bach família 250 év alatt félszáz zenészt, zeneszerzőt adott a világnak, és zeneszerző lett – apjuk akarata ellenére – id. Johann Straussnak, a bécsi keringő „atyjának” mindhárom fiából. Kiváló muzsikusok voltak Liszt Ferenc felmenői, és számos tehetséges zenészt találunk utódai között is. Az Erkel családban apáról fiúra öröklődött a zenei tehetség. Nemzeti Himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek dédapja zenemester volt, nagyapja udvari zenész, apja templomi karnagy, egyik testvére operaénekes.
Fivérek és nővérek az irodalom történetében
A 19. század első felének neves német írói voltak a népmesegyűjtő Grimm testvérek: Jakob és Wilhelm, a 20. századi német irodalom világhírű testvérpárja Heinrich és Thomas Mann.
A Brontë nővérek a 19. század angol irodalmát gazdagították: Charlotte a Jane Eyre, Emily az Üvöltő szelek és Anne az Agnes Grey című regényekkel.
A magyar költő-fivérek közül a Kisfaludy testvérek, Sándor és Károly a legismertebbek, kevésbé köztudott, hogy Nagy László testvére a verseit felvett néven publikáló Ágh István.
Testvérek a képzőművészetben
A gótika korának legtehetségesebb szobrászai közé tartoztak a Nagy Lajos király korában élt Kolozsvári Márton és György. A németalföldi reneszánsz leghíresebb miniátorai a Limbourg testvérek, a flamand tájképfestészet úttörői a van Eyck fivérek voltak. A barokk korban két tehetséges flamand testvérpár alkotott: a Brueghel és a de Vos fivérek.
Az osztrák Klimt családban három művész született: a festő Gustav, a díszítőművész Ernst és a szobrász, iparművész Georg.
Ferenczy Károly tehetségét mindhárom gyermeke örökölte: Valér festő lett, Noémi iparművész, Béni pedig szobrász.
Testvérek a repülés és a mozgófilm történetében
A legelső légi jármű, a francia Joseph-Michel és Jacques-Étienne Montgolfier hőlégballonja 1783-ban emelkedett a levegőbe. Százhúsz év múlva, 1903-ban szállt a magasba az amerikai Wilbur és Orville Wright első motoros repülőgépe.
Auguste és Louis Lumière találták fel a mozgókép rögzítésére és vetítésére egyaránt alkalmas kinematográfot (,mozgásírót’), amellyel 1895-ben a legelső mozgófilmet elkészítették. Az első magyar „mozgófényképszínház” és filmhíradó a Sziklai testvérek, Arnold és Zsigmond érdeme.
Utóbb számos testvér aratott sikert a filmvásznakon is rendezőként (Taviani, Coen) vagy színészként (Sinkovits Imre – Sinkó László és mások).
Megjelent a Cimbora 2013/5-ös számában
A műveltség kincseskamrái
Barangoló
Esküszöm az élő igaz Istenre, hogy... [a könyvekkel] ...rendesen bánok, belőlük semmit ki nem tépek, sem tollal, sem ceruzával bennük semmit meg nem jelölök, sem azok közül egyet is a bibliothekáriusok engedélye nélkül el nem viszek...(A Debreceni Kollégium könyvtárába beiratkozó diákok esküje a 17–18. században)
