Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Lövétei Lázár László

Lövétei Lázár László

Kányádi Sándor: Vannak vidékek

Csak 1 vers

A „kutya- s macskakölykes” verset viszont egész egyszerűen képtelen vagyok elfelejteni: ez a rövidke, dísztelen, de egyszerűségében is hátborzongató vers harminchárom éve mindig eszembe jut, ha valami disznóságot követünk el (újra és újra) itthon vagy a nagyvilágban.

Kányádi Sándor: Vannak vidékek
Fotó: Lugosi Lugo László / MMA

Kányádi Sándor: Vannak vidékek
Vannak vidékek
vannak vidékek ahol
a fölösleges
kutya- s macskakölyköket
vízbe ölik vagy elevenen
eltemetik
de mielőtt még a szemük
kinyílt volna
de mielőtt még a szemük
kinyílt volna

1974

1989 novemberéből származik az alábbi kis történet. Alig néhány héttel lehettünk az ún. romániai forradalom előtt, amikor a székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza Líceum (ma: Tamási Áron Gimnázium) bentlakásában, szilencium idején, nekiláttam kézzel lemásolni Kányádi Sándor Sörény és koponya című kötetét. Már nem emlékszem, hogyan került hozzám a könyv – talán osztálytársam, B. B. Magyarországra hazatelepített édesapja csempészhette haza az 1989-ben a debreceni Csokonai Kiadónál megjelent kötetet. Mondom, szilencium ideje volt, s én ahelyett, hogy az érettségire vagy az egyetemi felvételire készültem volna, bőszen másoltam Sándor bácsi verseit. Egyszer csak nyílt az ajtó, és szigorú nevelőnk, L. Gy. lépett a hálóterembe. Amikor meglátta, mivel foglalkozom, suttogva megkérdezte, hogy kölcsön tudnám-e adni egy éjszakára a Kányádi-kötetet. Természetesen kölcsönadtam – bizonyára naiv voltam, de imponált nekem, hogy lám: egy bentlakó diák és szigorú nevelőtanára közösen követ el „rendszerellenes” cselekedetet...

A lemásolt kötet azóta elkeveredett a papírjaim között, a Sörény és koponyát viszont évekkel később megvásároltam valamelyik antikváriumban (Sándor bácsi dedikálta is 2009. augusztus 5-én Hargitafürdőn), így könnyű fölelevenítenem azt a bizonyos 1989-es novembert. Nem mernék megesküdni, hogy vajon melyik vers tetszett a leginkább akkoriban, de hogy a Dél Keresztje alatt vagy éppen a Vannak vidékek című ciklusok versei egy 17 éves fiatalembernél is „mélyre mehettek”, abban egészen biztos vagyok.

A „kutya- s macskakölykes” verset viszont egész egyszerűen képtelen vagyok elfelejteni: ez a rövidke, dísztelen, de egyszerűségében is hátborzongató vers harminchárom éve mindig eszembe jut, ha valami disznóságot követünk el (újra és újra) itthon vagy a nagyvilágban. Remélem, kinyílt már annyira a szemünk (mind a nyolcmilliárd embernek), hogy legalább néha-néha (mondjuk, ennek a versnek az olvasásakor) sikerül egy-két percig elszégyellnünk magunkat...

 

Megjelent a Cimbora 2022/3-as számában

Konsztantinosz Kavafisz: Tükör az előcsarnokban

Lövétei Lázár László

Konsztantinosz Kavafisz: Tükör az előcsarnokban

Csak 1 vers

Diák olvasóim nálam sokkal jobban tudják, hogy a sorozatok korát éljük: Netflixről vagy más csatornákról végtelenített rész(let)ekben ömlenek ránk a történetek sorozatgyilkosokról, királynőkről, mitológiai hősökről és más izgalmas témákról. Bár eszem ágában sincs versenyezni a filmsorozatokkal, mégis örömmel jelentem be, hogy útjára indul a Csak 1 vers rovat 2. évada is – s akárcsak az 1. évad beköszöntőjében, ezúttal is a szépséggel fogunk találkozni itt.

Read More