Something went wrong!
Hang in there while we get back on track
Lövétei Lázár László
Költő, műfordító (1972, Lövéte). A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett bölcsész diplomát 1998-ban. 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője, 2010–2019 között főszerkesztője. A névadás öröme; Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997 (Előretolt helyőrség könyvek) Távolságtartás; Pro-Print, Csíkszereda, 2000 Két szék között; Kalligram, Pozsony, 2005 Garay János: Az obsitos. Háry János kalandjai; szerk. Lövétei Lázár László, ill. Léstyán Csaba; Hargita, Csíkszereda, 2006 Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz; Hargita, Csíkszereda, 2009 Árkádia-féle. Válogatott és új versek; Erdélyi Híradó–Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy–Ráció, Kolozsvár–Bp., 2009 (Előretolt helyőrség könyvek) Molnár Zoltán: Mint csillag az égen; szerk. Lövétei Lázár László, előszó Borbély Botond, ill. Gál Csaba; Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, Csíkszereda, 2010 Zöld; Erdélyi Híradó–FISZ, Kolozsvár, 2011 Tizenkét vers, tizenkét grafika; vers Lövétei Lázár László, grafika Siklódy Ferenc; Pro-Print, Csíkszereda, 2011 Zöld. 12 ecloga; ill. Léstyán Csaba; Erdélyi Híradó–Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy–FISZ, Kolozsvár–Bp., 2011 (Előretolt helyőrség könyvek) Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae; szerk. Lövétei Lázár László; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár) Bözödi György: Székely bánja; szerk. Lövétei Lázár László; Hargita, Csíkszereda, 2012 (Székely könyvtár) Lázár-kert; rajz Damó István; Gutenberg, Csíkszereda, 2012 Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről; szerk. Bodó Márta, Lázár Csilla, Lövétei Lázár László; Szent István Társulat–Verbum, Bp.–Kolozsvár, 2013 Alkalmi; Sétatér Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2016 Miféle harag; Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019 Mircea Cărtărescu: Lulu; ford. Lövétei Lázár László; Gondolat, Bp., 2004 (Gondolat világirodalmi sorozat) Filip Florian–Matei Florian: Kölyök utca; ford. Lövétei Lázár László; Csíkszereda, Bookart, 2014 Alexandru Vakulovski: Hányinger utca; ford. Lövétei Lázár László; Kolozsvár, Sétatér, 2015 Doina Ioanid: Ideje, hogy fülbevalót hordj és más poémák; ford. Lövétei Lázár László; Marosvásárhely, Lector Kiadó, 2019 2006–2007 ben Arany versek, 2019-től Csak 1 vers címmel közöl sorozatot a Cimborában.
Berzsenyi, Vörösmarty, Babits...– azt hiszem, nincs az a (nemzeti) irodalom, amelyik szégyellne egy ilyen triumvirátust.
Ellenállt-e, rendszerellenes cselekedet hajtott-e végre a fiatal, akkor 23 éves Fekete Vince, amikor palackba (versbe) zárva megadta a boldog utókornak a romániai „létező szocializmusˮ hihetetlenül pontos leírását?
A „kutya- s macskakölykes” verset viszont egész egyszerűen képtelen vagyok elfelejteni: ez a rövidke, dísztelen, de egyszerűségében is hátborzongató vers harminchárom éve mindig eszembe jut, ha valami disznóságot követünk el (újra és újra) itthon vagy a nagyvilágban.
A világirodalom legmagányosabb költője, még Giacomo Leopardinál is magányosabb. S talán mondanom sem kell, hogy egyik kedvenc szerzőm: egyszerűen lenyűgöz, ahogyan ez a kültelki kocsmákban olcsó pálinkát iszogató, csontváz-sovány alkoholista alig pár száz szó variálásával, alig féltucatnyi költői téma ismételgetésével (magány, ősz, halál, alkony stb.) érvényes költészetet tudott művelni.
No de hogy lehet verset írni ilyen „száraz” témáról? Hogy lehet megcsinálni a verset úgy, hogy ne publicisztika, hanem tényleg vers legyen?
Ez az Elégia tipikus példa arra, hogy néha az indulat „mindent visz”, nincs idő olyan apróságokkal bíbelődni, mint rím vagy ritmus. Ritka szép vers. És egy szép versnek mindent megbocsát az olvasó.
Szerb Antal mára klasszikussá lett,
Tizenöt éve figyelem a besszarábiai Alexandru Vakulovski pályájának alakulását. Egyik regényét Hányinger utca címmel lefordítottam magyarra (2016. szeptember 18-án Sepsiszentgyörgyön is bemutattuk), priveliști című verseskötetéből is több tucatnyi szöveget fordítottam le mostanáig. Ebből származik a bibliás hajléktalan című vers is (első közlésben a versumonline...
Az éjnek rémjáró szaka főcímmel, Tizenöt dal alcímmel jelent meg a Holmi folyóiratban rögtön az ezredforduló hajnalán, 2002 májusában Orbán Ottó versciklusa, az utóbbi évek-évtizedek legdöbbenetesebb, leghidegrázósabb búcsúzása.
2018. november 16-án Marosvásárhelyen hallottam először „hangosan” ezt a verset, Meszesi Oszkár színművész felolvasásában. Fontos-e „hangosan” hallani ezt a verset?
Mondom, izgalmas játék volt „újraírni” a verset, s ami még fontosabb: saját bevallásuk szerint a diákok se unták a játékot.
Sorozatunk első részében Kemény István Leglassúbb Tevéje segített kimozdulni a napi rutinból, Karinthy Frigyes versében meg azt olvashatjuk, hogyan szólal meg a Lélek hangja, hogy könyörgés, ima, vers legyen belőle.
Ki hitte volna, hogy a vereség is ilyen szép tud lenni?! Mint anyu – részletek Filip és Matei Florian Kölyök utca című regényéből Lövétei Lázár László fordításában.
1855-ben meghalt Vörösmarty Mihály, ez a gyászeset pedig – többek között – azzal a következménnyel járt, hogy Arany János (az egy Vajda Jánost leszámítva) „ellenfél" nélkül maradt a magyar költészet porondján – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának hetedik része.
Ha valaki létrehozná az NVTKI-t (vagyis a Nemzetközi Verstéma-kutató Intézetet), érdekes következtetésekre juthatna. Kiderülhetne például, hogy a világköltészet egyik legfontosabb témája (mondjuk, közvetlenül a szerelem előtt/után) a háború.
Az elhagyatottság egyszerű leírása is döbbenetes hatású lenne, én mégis az ellentétezésben látom a vers legnagyobb erejét: nagyon éles a kontraszt a ház egykori (a költőben emlékként élő) állapota és a sivár jelen között: a kis lak pusztán, ridegen áll, nyájas udvarát gyom veri fel, a vidor ösvény vad fű alá került... – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának ötödik része.
A Szülőhelyem című négysorost azért tartottam fontosnak idézni, mert nagyon jól megmagyarázza a másik Arany-vers címében szereplő Horatius-hexametert: „Naturam furcâ expellas, tamen usque recurret”, azaz: „Űzd vasvillával, de a természet bejön újra”.
Sorról sorra haladva a versben tulajdonképpen az Arany János-i esztétika központi kérdéséhez jutunk el, éspedig: forma és tartalom egységéhez. Például ha valaki udvarló verset akar írni a kedveséhez, nem fogja alpári módon káromolni az imádott nőt (vagy férfit), hanem a témának megfelelő „gyöngéd" hangnemben adja majd elő a mondandóját – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának harmadik része.