Gyerekversek növényvilága
mikor a természet örül.
a zizegő salátába.
pirosabb a ribizli.
veres orra, orrlika.
mosdani nem szeret.
mint savanyújóska.
hogy ne verje zápor.
hasát kidülleszti,
virágát szárítja,
indáit repeszti.
Kökény könnye,
gyónó gyöngye –
kék sírás.
Darvak véje
száll az égre –
irkalapra
szépírás.
szomszédait beperli.
férjhez megy a galagonya.
A Konyhakertben s a kert körül című versében a költő a tájleíró hagyományt ötvözi a leány- és fiúcsúfoló műfajával, mintájukra növénycsúfolókat ír. Személyek helyett konyhakerti növények (saláta, vöröshagyma, ribizli, paprika, retek, sóska, kapor, tök) válnak céltáblává. A költő megtartja a műfaj szerkezeti ismérveit, nyelvi fordulatait, jellegzetes asszociációit, ha hellyel-közzel módosít is rajta. Mindvégig érvényesülési lehetőséget biztosít a befogadói tapasztalatnak. Viszont a tárgyválasztásban (konyhakert) nem mond le az abszurd lehetőségéről, váratlan vershelyzetet teremtve provokálja az olvasói elvárásokat.
A versíró sorra kigúnyolja „jellembeli” gyengeségeiket, fogyatékosságaikat, együtt szórakozva a rigmusokat skandáló gyermekekkel: „Járj a kertben s a kert körül, / mikor a természet örül. // Kis kukac megy kalákába, / a zizegő salátába. // Vöröshagyma irigyli: / pirosabb a ribizli. // Nagy bohóc a paprika, / veres orra, orrlika. // Retkes ez a retek, / mosdani nem szeret. // Ügy áll ott a sóska, / mint savanyújóska. // Ernyőt nyit a kapor, / hogy ne verje zápor.” A pergő ritmusú, gyors iramú kerti szemlét rövid időre megszakítva elidőz a terebélyes töknél, a rövid szentenciázást, a játékos klapanciákat felváltja a lassúbb leírás, a látvány meditatív feldolgozása, a költő így érzékelteti a valóságélményben beálló változást.
A rövid, kétsoros versszakok sorozatát tizenegy sorból álló hosszabb leírás szakítja meg, a rímelést is hozzáigazítva ehhez a másfajta valóságmegjelenítéshez, a páros rímet ugyanis felváltja az ölelkező rím: „Tülköl a tök, dudál, / hasát kidülleszti, / virágát szárítja / indáit repeszti. / Kökény könnye, / gyónó gyöngye - / kék sírás. / Darvak véje / száll az égre - / irkalapra / szépírás.” A verszárlatban újra visszatér az eredeti megoldások hoz, ismét pörgősebbre vált a ritmus, és újra mozgalma sabb lesz a vers, kép- és rímtechnikájában egyaránt: „Piros-pörös hecserli, / szomszédait beperli. // Este tüzes zenebona, / férjhez megy a galagonya.”
konyhakerti növények közül megemlítendő még a saláta, a retek, a zeller, a murok, amelyeket ősrégi időktől ismertekés használtak az emberek. Szintén a konyhakertek képviselői a fűszernövények, valamint a teafűnek is használtak, mint például a menta, a citromfű, a zsálya, a kakukkfű, a lestyán, a tárkony.
(K.Zs.)
Megjelent a Cimbora 2009/9-es számában
