Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
Végh Balázs Béla

Végh Balázs Béla

Páskándi Géza: A konyhakertben, s a kert körül

Gyerekversek növényvilága

Páskándi Géza: A konyhakertben, s a kert körül
Páskándi Géza • Forrás: Wikipédia

Páskándi Géza: Konyhakertben, s kert körül
Járj a kertben s a kert körül,
mikor a természet örül.
Kis kukac megy kalákába,
a zizegő salátába.
Vöröshagyma irigyli:
pirosabb a ribizli.
Nagy bohóc a paprika,
veres orra, orrlika.
Retkes ez a retek,
mosdani nem szeret.
Úgy áll ott a sóska,
mint savanyújóska.
Ernyőt nyit a kapor,
hogy ne verje zápor.
Tülköl a tök, dudál,
hasát kidülleszti,
virágát szárítja,
indáit repeszti.
Kökény könnye,
gyónó gyöngye –
kék sírás.
Darvak véje
száll az égre –
irkalapra
szépírás.
Piros-pörös hecserli,
szomszédait beperli.
Este tüzes zenebona,
férjhez megy a galagonya.

A Konyhakertben s a kert körül című versében a költő a tájleíró hagyományt ötvözi a leány- és fiúcsúfoló műfajával, mintájukra növénycsúfolókat ír. Személyek helyett konyhakerti növények (saláta, vöröshagyma, ribizli, paprika, retek, sóska, kapor, tök) válnak céltáblává. A költő megtartja a műfaj szerkezeti ismérveit, nyelvi fordulatait, jellegzetes asszociációit, ha hellyel-közzel mó­dosít is rajta. Mindvégig érvényesülési lehetőséget biztosít a befogadói tapasztalatnak. Viszont a tárgyválasztás­ban (konyhakert) nem mond le az abszurd lehetőségéről, váratlan vershelyzetet teremtve provokálja az olvasói elvárásokat.
A versíró sorra kigúnyolja „jellembeli” gyengeségeiket, fogyatékosságaikat, együtt szórakozva a rigmusokat skandáló gyermekekkel: „Járj a kertben s a kert körül, / mikor a természet örül. // Kis kukac megy kalákába, / a zizegő salátába. // Vöröshagyma irigyli: / pirosabb a ribizli. // Nagy bohóc a paprika, / veres orra, orrlika. // Retkes ez a retek, / mosdani nem szeret. // Ügy áll ott a sóska, / mint savanyújóska. // Ernyőt nyit a kapor, / hogy ne verje zá­por.” A pergő ritmusú, gyors iramú kerti szemlét rövid időre megszakítva elidőz a terebélyes töknél, a rövid szentenciázást, a játékos klapanciákat felváltja a lassúbb leírás, a látvány meditatív feldolgozása, a költő így érzékelteti a valóságélményben beálló változást.
A rövid, kétsoros versszakok sorozatát tizenegy sorból álló hosszabb leírás szakítja meg, a rímelést is hozzáigazítva ehhez a másfajta valóságmegjelenítéshez, a páros rímet ugyanis felváltja az ölelkező rím: „Tülköl a tök, du­dál, / hasát kidülleszti, / virágát szárítja / indáit repeszti. / Kökény könnye, / gyónó gyöngye - / kék sírás. / Darvak véje / száll az égre - / irkalapra / szépírás.” A verszárlatban újra visszatér az eredeti megoldások­ hoz, ismét pörgősebbre vált a ritmus, és újra mozgalma­ sabb lesz a vers, kép- és rímtechnikájában egyaránt: „Piros-pörös hecserli, / szomszédait beperli. // Este tüzes zenebona, / férjhez megy a galagonya.”

Konyhakert növényei • Forrás: Wikipédia

Konyhakert növényei • Forrás: Wikipédia

A biológus szerint...
A leggyakrabban használt, a házközeli kiskertben is termeszthető növényeket összefoglaló néven konyhakerti növényeknek nevezzük. Ide tartozik a legtöbb ismert zöldségféle, valamint néhány jellegzetes fűszernövény is. Legrégebbi történelmi emléket a hagymáról találhatjuk (így a görög Hérodotosznál is is). A Biblia is említést tesz a tökről, lencséről, káposztáról. Szintén régi, kedvelt konyhakerti növény a borsó és a bab. Az ismertebb
konyhakerti növények közül megemlítendő még a saláta, a retek, a zeller, a murok, amelyeket ősrégi időktől ismertekés használtak az emberek. Szintén a konyhakertek képviselői a fűszernövények, valamint a teafűnek is használtak, mint például a menta, a citromfű, a zsálya, a kakukkfű, a lestyán, a tárkony.
(K.Zs.)
Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933 - Bu­dapest, 1995): költő, író. 1957-ben jogot végzett a kolozsvári egye­temen. Ugyanabban az évben politikai vá­dakkal börtönbe került, szabadulása után 1963-tól könyvraktári munkás, bibliográfus volt. 1971-73-ban a bukaresti Kriterion Könyvkiadó főlektora. 1974-től haláláig Buda­pesten élt. Gyermekkönyvei: Tündérek sza­kácskönyve (1966), Szebb a páva, mint a pulyka (1968), Zápfog király nem mosolyog (1969), A szárnyas bocs (1975), Tréfás-pipás-kupakos (1979), A királylány bajusza (1981), Szalmabábuk lázadása (1985).

 

Megjelent a Cimbora 2009/9-es számában