– Mi szerint állítod össze a hozzád érkező vendégek étrendjét?
– Én magam, ahogy azt láthattad, a kiegyensúlyozott táplálkozást népszerűsítem. Ezt a legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni, hogy bizonyos élelmiszerekből ritkán és keveset fogyasztunk, másokból pedig gyakran és sokat. Ha valakinek az a heppje, hogy kéthetente egyszer elmegy egy gyorsétterembe és ott eszik, az nem fog belerondítani semmilyen diétába, mert egy ilyen életmódváltás során az átlagot számoljuk, vagyis arra törekszünk, hogy alapvetően egészséges elveket kövessünk. Viszont ha valaki heti háromszor visz be két étkezésre elegendő kalóriát, az érthető okokból már problémaforrás.
– Azt mondod, minden ember más és más, a szervezetünk mégis alapjaiban hasonlóan működik. Tudnál olyan pontokat felsorolni, amelyek irányelvek lehetnek az egészséges étkezés témájában?
– Kihagyni a reggelit nem végzetes hiba, de minimum indulás előtt enni kell valamit. Azt szoktam mondani, a semminél a valami mindig jobb. A másik alapelvem, hogy minimum két főétkezés kell a nap során, de inkább a reggelivel együtt három. Az viszont már emberfüggő, hogy emellett a tízórait, uzsonnát igényli-e. Léteznek persze olyanok is, akik azt mondják, hogy napi egyszer esznek, és így vannak jól. Képzeljük el, hogy egész napi koplalás után leül az ember, és megeszi, ami normális esetben egy reggeli, egy ebéd és egy vacsora lenne. Ez azért nem túl szerencsés, hiszen az igaz, hogy a szervezet képes megszokni, hogy mikor jut táplálékhoz, így a fennmaradó időben nem fog éhségérzetről küldeni információkat az agynak, de a hirtelen bevitt nagy mennyiségű tápláléktól kitágul a gyomor, és ez azon kívül, hogy nagyon egészségtelen, több esetben egyenes út az elhízáshoz.

A képhez tartozó posztot ide kattintva olvashatod.

– Mire figyeljünk, hogy olyan üzemanyagot adjunk a szervezetünknek, amivel hosszú távon és jól tud működni?
– Érdemes megnézni az élelmiszerek hátoldalát, hiszen az élelmiszeripar nem hazudhat, vannak azonban kiskapuk: ha egy kenyeret teljes kiőrlésűként árulnak, a címkéjén viszont azt olvashatod, hogy 51% teljes kiőrlésű lisztet és 49% fehér lisztet tartalmaz.
Nagyon fontos, hogy a teljes kiőrlésű gabonákban nincsen kevesebb kalória, de mint ahogy a kérdésedben megfogalmaztad, a szervezetben sokkal lassabban szívódik fel, jobb a glikémiás indexe.
Azonban ha csak egy tanácsot fogadsz meg tőlem, akkor kezdd a napod egy pohár vízzel! Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége igazoltan dehidratált, amely kihatással van az egész szervezetedre, beleértve az energiaháztartásod, a bőröd, emiatt érezheted magad fáradtabbnak is, gyakori a fejfájás, hosszabb távon pedig akár komolyabb egészségügyi problémákat is eredményezhet!
(Ha olvasod a cikket, most állj fel, menj el a csapig és igyál egy hatalmas pohár vizet!)
– Mit tehet egy kamasz, hogy a hűtőben található ételekből válogatva egészségesebben étkezzen?
– Nincs azzal sem baj, hogy valakire az anyukája a magyar konyha szerint főz és nem a reformkonyha alapelvei szerint. A probléma abban áll, ahogyan a tányérunkra szedünk az ételből. Gondoljunk csak bele, hogyan néz ki egy átlagos magyar tányér: jó sok hús, egy kevés köretet, hiszen mindenki diétázik és két szem savanyúság. Az arányok tehát eltolódtak!
Nekünk az egyetemen azt tanították, hogy optimális esetben az étkezések 50–55 százaléka szénhidrátból áll, összevetve is és étkezésekre lebontva is. Magyarországon még mindig az az elfogadott, hogy a szénhidrát az ördögtől való, emiatt nem eszünk kenyeret, krumplit és rizset sem, mert az hizlal. Ha nagyon leegyszerűsítve akarom megfogalmazni, akkor a fehérje és a zsír a szénhidrátok tüzében ég el, az agyunk cukorral működik, sőt, voltaképp minden cukorra bomlik le, épp amiatt nem árt bevinnünk ezt normális formában. Természetesen nem az olajban tocsogó krumpliról beszélek, de ha ugyanazt az alapanyagot sütőpapírra teszem és néhány csepp zsiradékkal sütöm meg, a különbség ég és föld. A kulcsszó a konyhatechnika.