Barangoló
Istenek égi követei
A skandináv hitvilágban Odin isten szolgálói, a valkűrök töltötték be az angyalok szerepét, a rómaiak égből küldött védelmező szellemeket tiszteltek.
A hindu mitológiában földi élőlények (avatárák) alakjában alászálló istenek teremtettek kapcsolatot az emberekkel, a buddhista hagyomány szerint pedig a megvilágosodottak (bódhiszattvák) közvetítették Isten tanításait, akaratát.
Az óperzsa (zoroasztriánus) vallás angyalszerű lényei, a halhatatlan szentek (amesa szpenták) Ahuramazda teremtő isten kísérői, illetve követei voltak.
A keresztény hagyomány szerint az angyalok – amint azt a görög angelosz („hírvivő”, „követ”) szóból eredő nevük is mutatja – Isten hírnökei és parancsainak végrehajtói. Értelemmel és szabad akarattal bíró természetfeletti lények, akik a mennyben a Mindenhatót dicsőítik, a Földre pedig az Ő követeiként érkeznek.
Az Ószövetségben több említés történik a zsidók hite szerinti, emberekre vigyázó, velük Jahve akaratát tudató angyalokról.
Az iszlám vallás angyalai, a malakok (,hírvivők’) fényből született, láthatatlan lények, akiknek feladata Allah dicsőítése és akaratának végrehajtása. Ők tartják számon az emberek cselekedeteit, hogy a Végső Napon ki-ki elnyerhesse méltó jutalmát vagy megérdemelt büntetését.
A Szentírás név szerint is említi az angyalok fejedelmeit: Mihály, Gábriel és Rafael arkangyalokat. Az Újszövetségben hírvivő, lélekvivő vagy oltalmazó angyalokként jelennek meg.
Az angyali ranglétra
Az angyalok hatalom és tekintély szerinti rangsorolása a babilóniai és az óperzsa mitológiából került át a keresztény hitvilágba.
A legmagasabb rendű angyalok – az isteni trónus őrei és hordozói – a többnyire hat szárnnyal ábrázolt szeráfok és kerubok. A második rendbe a közvetítői szerepet betöltő „uralmak, erősségek és hatalmasságok” tartoznak, harmadikba pedig az Isten parancsait továbbító, a lélekvezető, az üdvözülteket a mennybe emelő, a bűnösöket pokolra taszító főangyalok (arkangyalok) és az emberekhez legközelebb álló őrzőangyalok. Az angyali ranglétra legalsó fokán az Urat zene- és énekszóval dicsőítők állnak.
A bibliai tanítás szerint eredetileg a Sátán is angyal volt: Lucifer, aki egykor fellázadt Isten ellen, ezért örök kárhozatra ítéltetett. Hasonló sorsra jutottak követői is, az ördögökké vált bukott angyalok.
Angyalok a képzőművészetben
Angyalokat ábrázoló falfestmények évszázadok óta díszítik a templomok, paloták falait, az angyal elmaradhatatlan szereplője a Krisztushoz kötődő fontos eseményeket – Angyali üdvözlet, Jézus születése, Mennybemenetel stb. – ábrázoló képzőművészeti alkotásoknak.
A mennyország soha meg nem öregedő angyalait eleinte szárnyatlan férfiakként, később szárnyas ifjakként, gyermekekként, néha testetlen, szárnyas gyermekfejekként ábrázolták. A fejük fölött ragyogó dicsfény első ábrázolása egy 4. századi római mozaikon látható, a lebegő, repülő angyalok pedig a reneszánszkori alkotásokon tűntek fel először.
Az arkangyalokat többnyire attribútumaikkal – a felismerésükre szolgáló jelvényeikkel – ábrázolták: az angyalok vezérét, az utolsó ítélet napján a lelkeket mérlegelő Mihályt karddal és mérleggel, a Jézus születésének hírét hozó Gábrielt liliommal, a gyógyító Rafaelt, vándorok és utazók őrangyalát pedig vándorbottal.
Megjelent a Cimbora 2013/8-as számában
A vadaktól a látomások világáig
(A 20. század avantgárd irányzatai)
Barangoló
A 20. század a technika soha nem látott fejlődésének, ugyanakkor a milliók halálát okozó világháborúk borzalmainak kora volt. Az állandó feszültség, kiszolgáltatottság, kilátástalanság a kor művészeire is hatott, és a század első felében – gyakorlatilag egyidőben – több új, formabontó irányzat született. A hagyományokkal szakító „izmusok” – fauvizmus, expresszionizmus stb. – a francia avantgarde (,élcsapat’) szóból az avantgárd művészet gyűjtőnevet kapták
Középkori állattan-könyvek: bestiáriumok
Barangoló
Őseink barlangok falaira festve, karcolva örökítették meg az évezredekkel ezelőtt élt, nem egy esetben mára kihalt állatok – mamutok, őstulkok, kardfogú tigrisek stb. – képeit. Az ókori birodalmakban a valóban élt állatokról és a mítoszok képzeletbeli lényeiről óegyiptomi papiruszok, falfestmények, mezopotámiai domborművek, antik görög vagy római ábrázolások és természettudományos leírások is tudósítanak.
Lapok a gyógyítás történetéből
Mágiából orvostudomány
Barangoló
A 16–17. században megengedetté vált a boncolás, és lehetőség nyílt az emberi test felépítésének, működésének megismerésére. Az őskori mágiából az ókor és a középkor gyógyítóinak útkeresése után – az újkor hírneves orvosainak köszönhetően – igazi orvostudomány lett.