Cimbirodalom
Midőn a zaj saját magát
Túlkiabálja nálunk,
Az öt Elefánt, meg én
Nagy Csöndet csinálunk.
Apró-cseprő csöndeket
/mély zugokban szanaszét
pókhálóként lengenek/
Füleinkbe gyűjtünk.
Puha ködként nyer teret,
Összeáll a Csöndünk.
Mi magunk /ahogy a Nagy
ilyenkor mindig jelzi/
E Csönd határai vagyunk.
Megjelent a Cimbora 1997/4-es számában
Bál a Nagy Kanál mentén
Cimbirodalom
Szántai János író, költő kézen fogja kisfiát és elviszi a híres velencei karneválba. Magával hív bennünket is, és a mókás farsangi alakoskodás jegyében úgy teszi ezt, hogy egy percig se tudhassuk pontosan, hol vagyunk, és kik rejtőznek az álarcok mögött.
