Történetek a palackból
Melyek a keresztény teremtéstörténet sajátosságai?
Mózes könyve szerint a világot egyetlen teremtő hozza létre. Több vallás mitológiájában a teremtés kiegészül egy gonosz teremtő ténykedésével. Ő az, aki a világon létező rosszat (betegségek, halál, kártékony rovarok) megalkotja és fenntartja. A 10. században a Balkán-félsziget északi részén, Bulgáriában egy Bogomil nevű pap terjesztette el azt a képzetet, hogy az ördög, a sátán maga is részt vett a világ megteremtésében. A japánok nemzeti vallása, a sintoizmus szerint a világ megteremtése után a két testvér, a férfi Idzanagi és a nő Idzanami lándzsájával beletúrt a földet képező masszába. A lándzsa végéről lecsepegő és szétszóródó anyagból születtek a japán szigetek. A testvérpár két szigetre költözött le.
A világot vagy annak egyes részeit nem csupán az istenek alkothatják meg (kultúrhérosz, holló).
A keresztény vallás szerint a teremtő isten szóval teremt. A szent könyvet magyarra fordító Károlyi Gáspár így fogalmazott: És monda Isten: Legyen világosság, és lőn világosság. A világ különböző népeinek mítoszaiban azonban a teremtők leleményes formákban alkotják meg a világot. Olykor az istennő házaséletet él, teherbe esik, vajúdik és megszüli a világot. Máskor az isten a maga testéből húzza elő a világ egyes darabjait, vagy magát feláldozva a különböző testrészei átalakulnak a világ részeivé. Ehhez állnak közel azok a mítoszok, amelyekben a teremtő isten egy meglévő élőlényt (lovat, embert) vagy tárgyat darabol fel, s így hozza létre a
világ különböző darabjait. Olykor egy élőlény, egy tárgy valami mássá alakul át. A teremtés további formája az átköltöztetés, valaminek a végső állapotba juttatása. S bár aligha merítettük ki a teremtés lehetőségeit, utoljára a megalkotást, a megformálást említjük Ebben az esetben az isten mesteremberként, valamilyen alapanyagot és eszközöket használva munkálkodik a teremtésen.
Ha összefoglalni akarjuk a teremtés típusait, akkor a teremtéstörténeteket két nagy csoportba sorolhatjuk be. Az első csoportba tartoznak azok a történetek, amelyekben a teremtő rádöbben valaminek a hiányára, s ilyenkor megalkot, megteremt, megszül nemlétező elemeket. A teremtés másik formája az átalakítás: vagy nyersanyagból, vagy már létező dolgokból megformálással vagy átalakítással, esetleg egy meggondolatlan cselekvés következményeként létrejönnek, átköltöztetéssel végső helyükre kerülnek a világ részei.
A keresztények istene először megteremtette az eget és a földet. Ezek azonban ősállapotban találtattak, rendezetlenek voltak. Ezt az állapotot káosznak nevezzük. Ebben az állapotban az anyag alaktalan, a dolgok formája tökéletlen. A káosz állapotában mindent víz vagy erdő borít, az emberek óriások vagy törpék, az élőnyények mértéktelenül táplálkoznak, csupán magányos férfiak léteznek. Ezután került sor a rend, a kozmosz megteremtésére. Sorra különválik a sötétség és a világosság, megszületik a nappali és az éjszakai égitest, elkülönül a szárazföld és víz, a folyóvíz és az óceán, s a világ különböző részei benépesülnek élőlényekkel. Az élőlények végső formát kapnak, bizonyos rend szerint kezdenek élni, táplálkozni. A teremtés részeként a kozmosz egyes elemei nevet kapnak. A névadás szintén a teremtés részét képezi.
A teremtés egyes mozzanatai egymást követik. Ilyenképpen válik lehetővé az idő tagolása (éjszaka és nappal, munkanapok és pihenőnap, a hét napjai).
Mi ösztönzi a teremtőket arra, hogy létrehozzák, megváltoztassák a világot?
A keresztény vallás istene saját elhatározása és akarata alapján kezdi el a teremtést. Más istenek felkérésre alkotják meg a világ egy-egy részét, figyelmetlenségből, véletlenül, játékos kedvből hozzák létre.
A balkáni vallás, a bogumilizmus a 13. században Magyarországot is megérintette. Az emlékezet számontart egy olyan teremtéstörténetet, amelyben isten és az ördög együtt teremtették a világot. A következő történetet a moldvai és a bukovinai magyarok emlékezete őrizte meg, Bosnyák Sándor jegyezte le. A történetben az isten az ördög együtt viszik véghez a teremtést. A jó az isten, a rossz, a tökéletlen az ördög munkájának eredménye.
A káosz a rendetlenség állapota, formája.
Az orgia a rend felfüggesztése, a kaotikus állapotok ideiglenes visszaállása.