Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape
François Bégaudeau

François Bégaudeau

Külső-benső falak között (5.)

Cimbirodalom

A kényes kérdéseket nem lehet megkerülni. François Bégaudeau A falak között című regényében végképp nem, hiszen ebben egy olyan osztállyal, közösséggel találkozunk, amelyben kis túlzással a földkerekség minden kontinense képviselteti magát, ahol a világban feszülő összes konfliktus és ellentét nyoma ott motoszkál a padok között. Ilyen kérdés a terrorizmus is. Szó szerint robbanásveszélyes téma. Nem könnyű feladat megtalálni a megfelelő szavakat, hangnemet ahhoz, hogy egyáltalán beszélni lehessen erről, mivel éppen az a sajátossága, hogy lehetetlenné teszi a párbeszédet. Néha azonban muszáj arról is beszélni, amiről úgy tudjuk, nem lehet.

Külső-benső falak között (5.)
Forrás: hautetcourt.com

Souleymane csuklyában lépett be az osztályba.
– Souleymane.
Felém fordította a fejét, és látta, a fejemre mutatok, hogy értse, mit akarok. Pontosan leutánozott.
– És a sapkát is, kérlek.
Ez idő alatt Michael önként robbantotta szét a Hakimmal alkotott párosát azáltal, hogy a hátsó sorban foglalt helyet.
– Michael, teljes mértékben helyeslem a döntésed, aminek, remélem, a jobb viselkedés a célja. Jól gondolom?
– Igen, tnárúr.
Az osztály kuncogott. Az előtte álló padban Hinda kínosan hajtotta le a fejét, tenyerével eltakarva arcát.
– Csak ez motivált téged, egyetértünk?
– Igen, igen. Hogy ne beszélgessünk az órán.
Hinda még mindig a padlót nézte.
– És nem fogod, mondjuk, Hindát nyaggatni, ugye?
A magánhangzót hosszan elnyújtva nyomatékosította:
– Neeem.
Hinda a körmeit vizsgálta. Sandra a telefonját bámulta feszült figyelemmel.
– Tanár úr, beszélhetünk a merényletekről?
– Beszélni miről?
– Elegem van, hogy mindig az iszlamistákra fogják, mikor nem is lehet tudni.
– Azért elég nagy a valószínűsége, nem?
Mintha startpisztoly durrant volna, Mohammed-Ali és Soumaya rugóként pattant fel, és egymás szavába vágva kiáltozták:
– Miért mondják, hogy az iszlamisták voltak, ha nincsenek bizonyítékok, nem tudhatják, akkor hallgassanak, nem lehet tudni!
– És ez változtat valamit?
Mohamed-Ali a tiltakozó boly élére ugrott:
– Azt, hogy nem tudhatják, s kész.
Soumaya visszaelőzött:
– A szeptember 11-ét sem tudják.
Iman is beszállt a versenybe:
– Én örültem szeptember 11-nek.
Én meg annak örültem, hogy végre visszaverhetem a rohamot:
– Örültél háromezer ember halálának?
Mohammed-Ali ismét belelendült:
– Tnárúr, ne feledjük azokat se, akiket az amerikaiak ölnek meg Palesztinában meg minden.
– Oké, fogadjuk el, de egyszer ki kell lépni a bosszú ördögi köréből.
– De ha az amerikaiak muzulmánokat ölnek, normális, hogy a muzulmánok visszavágnak.
– Akkor is normális, ha ártatlan embereket ölnek meg?
Zajos tiltakozás fogadta szavaimat, de én csak a saját hangomat hallottam:
– Mondjuk, Pepitának hívnak, huszonnégy éves vagyok, és Madrid külvárosában lakom. Két kisgyerekem van, a fővárosban dolgozom, tehát felkelek hat órakor, hogy elérjem a munkásvonatot. És történetesen a tavaly részt vettem az iraki háború elleni tüntetéseken, ahol a saját kormányom ellen tüntettem, amely az Amerikai Egyesült Államok szövetségeseként részt vett egy ország jogtalan megszállásában. Szóval, mint minden reggel, aznap is felülök a vonatra, elgondolkozom ezeken a dolgokon, az igazságtalan háborún, a gyerekeimen stb. Aztán egyszer csak bumm, és halott vagyok.
Akár egy mágus pálcája, szavaim tökéletes csendet varázsoltak a terembe. Sikeremen felbuzdulva folytattam:
– Egy kicsit én is olyan helyzetben vagyok, mint ez a Pepita. Reggel metrózom, sőt, három metrón is utazom, hogy ideérjek, és történetesen a kendőviselést tiltó törvényt is ellenzem. Ugyanakkor úgy tűnik, vannak, akik bombákat robbantanának Franciaországban, hogy a törvény ellen tiltakozzanak. És tessék, meghalok egy merényletben, mert valakik olyan törvény ellen tiltakoznak, amelyet én magam sem akceptálok. Hát nem csodás?
A varázslat ereje kitartott. Ebben a csendben Sandra szavai nagyon furcsán hangzottak. Különleges finomsággal, tisztán és csengőn:
– Akceptál? Az mit jelent?
– Akceptál, vagyis hogy elfogad, helyesel.
– De ha a franciák nem mondják ki, hogy nem helyeslik, az olyan, mintha helyeselnék. Például a tanár úr... a tanár úr elmondta, hogy nem helyesli?
– Néha.
– Néha... az azt jelenti, hogy nem nagyon hallotta senki, és na... nyilván, az iszlamisták sem.
(François Bégaudeau: Entre les murs. Éditions Gallimard, 2006)

Szőcs Imre fordítása

 
A szövegben említett „merényletek” a 2004-es madridi terrortámadásokat jelenti. Az akkori robbantásokban 191 ember vesztette életét, köztük 16 román állampolgár is. Kezdetben az ETA baszk terrorszervezetnek tulajdonították a merényletsorozatot, később azonban bebizonyosodott, hogy iszlamista  szélsőségesek voltak az elkövetők. (ford. megj.)

Megjelent a Cimbora 2020/2-es számában

Külső-benső falak között (4.)

François Bégaudeau

Külső-benső falak között (4.)

Cimbirodalom

A falak között az osztály minden diákja „nehéz eset”, küszködnek bizonytalan társadalmi helyzetükkel, a kamaszkor kihívásaival, identitásuk bonyolultságával. Sérülékenyek, agresszívek, őszinték, kedvesek, kegyetlenek, szeretetre éhesek, gyerekek, kamaszok. François Bégaudeau A falak között című regényének tanár főhőse megküzd az osztállyal ... az osztályért. Nem ellenük, hanem értük haragszik. Az általános viaskodást időnként személyes konfliktusok nehezítik. Ilyen a tanár „megütközése” az okos, túlérzékeny fekete lánnyal, Khoumbával. Miután a lány többször is elveti a sulykot szemtelenkedésével, a tanár büntetésből fogalmazást irat vele arról, hogy miképpen tanulhatná meg egy kamasz tisztelni a tanárait. Khoumba nem marad adós a válasszal, amint azt olvashatjuk a regényből származó alábbi részletben.

Read More
Külső–benső falak között (3.)

François Bégaudeau

Külső–benső falak között (3.)

Cimbirodalom

Néha mintha a világ négy égtájának sérelmei, frusztrációi, félelmei fortyognának a „falak között.” A legkülönfélébb problémákat hurcolhatják magukkal a diákok az iskolába, és a tanároknak ezekre nem lehet rálátásuk, ami jócskán megnehezíti a két fél közötti kommunikációt. Pedagógiai érzék, humor, empátia, a problémák iránti fogékonyság néha kevésnek bizonyul, és a konfliktus elkerülhetetlenné válik… Ilyenkor mindig kiderül, hogy a tanár is ember, sokszor nem kevésbé kiszolgáltatott, mint a diák. François Bégaudeau A falak között című regényének és az ebből készült filmnek a franciatanár szereplője is eljut erre a pontra, de aztán, ha nem is fordul minden jóra, a bizalom többé–kevésbé helyreáll.Újabb részletet olvashattok alább a regényből.

Read More
Külső-benső falak között (2.)

François Bégaudeau

Külső-benső falak között (2.)

Cimbirodalom

François Bégaudeau kortárs francia író, kritikus, forgatókönyvíró, énekes, színész, producer. 1971-ben született egy nyugat-franciaországi kisvárosban, Luçon-ban. 2008-ban A falak között című regénye alapján forgatott, azonos című film, Bégaudeau-val a főszerepben, elnyerte az Aranypálmát a cannes-i filmfesztiválon. A regény önéletrajzi elemekre épül, a párizsi általános iskolának, a Collège Mozart-nak egy harmadik (a romániai oktatási rendszerben: nyolcadik) osztályáról szól. Most újabb részletet olvashattok a regényből.

Read More
Külső-benső falak között

François Bégaudeau

Külső-benső falak között

Falak között (részlet)

Cimbirodalom

François Bégaudeau kortárs francia író, kritikus, forgatókönyvíró, énekes, színész, producer. 1971-ben született egy nyugat-franciaországi kisvárosban, Luçon-ban. Sokoldalú személyiség, 1992 és 1999 között a Zabriskie Point nevű punkzenekarban énekelt, szerkesztette a legnevesebb francia filmes lapot, a Cahiers du Cinémát, játszott a saját regénye alapján forgatott filmben – és, nem utolsó sorban, éveken át franciát tanított egy külvárosi iskolában. Olyan író, közéleti szereplő, aki nagyon tevékenyen és hangosan politizál – és soha nem megy el szavazni.

Read More
Külső-benső falak között

Szőcs Imre

Külső-benső falak között

Kézfogás az irodalommal

„A film, valamint a könyv cselekménye teljes egészében az iskolai falai között zajlik, mintegy hangsúlyozva az intézményre jellemző bezártságot. A valóságos falakon túl láthatatlanok is húzódnak, tanár-diák, tanár-tanár és diák-diák vagy éppen diák-szülő között is. Ráadásul a falak mindig kétértelműek: egyszerre jelentenek védelmet és fenyegetést...” – Közelképben François Bégaudeau regénye.

Read More