Unatkozom, tehát (rosszul) vagyok?!

Napjainkban az internet tele van érzelmekkel. Úgy látszik, azonos hatás eléréséhez egyre nagyobb és nagyobb tettek, szavak kellenek. Talán ezért is megfigyelhető, hogy a közösségi médiában anélkül dobálózunk pszichológiai szakszavakkal, hogy a valós értelmükkel tisztában lennénk. Ezért úgy gondoltam, hasznos lenne tisztázni néhány olyan témát, amellyel nap mint nap találkozhatunk az online és offline világban egyaránt.

Hogy jön ahhoz egy ennyire semleges-negatív érzés, mint az unalom, hogy egy cikksorozatban helyet kapjon? Novemberben a szorongásról, decemberben a testképzavarról írtam, de a kutatómunkám során azt figyeltem meg, hogy a legtöbb, általam megkérdezett fiatal az unalmat is besorolja az első három, az internettel kapcsolatba hozható érzelem közé. Miért van ez így? Hiszen minden, de minden azért van fent a világhálón, hogy szórakoztasson bennünket, nem? Akár egy unalmas buszozás során is nézhetjük a kedvenc sorozatunkat, ha nagyon akarjuk. Azonban sokszor, paradox módon, minden unalmasabbnak és szürkébbnek hat, ami nem villódzik és váltakozik másodpercenként, mint a TikTok-videók. De ne szaladjunk előre, hiszen – ahogy azt tőlem megszokhattátok – hozok néhány tudományos érdekességet az unalomról.

Kép forrása: unsplash.com

Képzeljétek el, hogy az 1980-as években, 45 évvel ezelőtt, a kutatók az unalmat veszélyes és megszüntetendő dolognak látták. Azt gondolták, ha valaki sokat unatkozik, akkor mérhetetlenül nagy gáz van az életében, valamit változtatnia kell! Készítettek egy hosszú, több évtizeden átívelő kutatást, amelyben az a kérdés is szerepelt: érzett-e az utóbbi időben a munkahelyén szörnyű, zsibbasztó unalmat? A kutatásból az derült ki, hogy aki erre a kérdésre igennel válaszolt, annál 2-2,5-szer nagyobb esélye volt a halálos betegségek kialakulásának.

Manapság tehát a tudósok inkább úgy gondolnak az unalomra, mint egy légüres térre, ahol nincs zaj, villogó képernyő, beszélgetés, rádió, az illető egyedül van a gondolataival. Persze, szerintem simán lehet unatkozni tévézés és tiktokozás közben is. Voltaképp azért is jutott eszembe, hogy az unalmat is a közösségi média által kiváltott érzések közé soroljam, mert egyrészt sokszor azért kötünk ki a Reels- vagy TikTok-videók előtt, mert unatkozunk, másrészt, ha túl sokat görgetjük ezeket az alkalmazásokat, hirtelen minden egyéb egy kicsit unalmasabb lesz. Hogy miért van ez? Egyszerűen túl könnyen jut az agy megkönnyebbüléshez általuk, nem lesz továbbá motivált, hogy máshol keresse a boldogságot.

Hányféleképpen lehet unatkozni? Lehet úgy, hogy épp csinálsz valamit, de unod. Lehet úgy, hogy valami olyasmit csinálsz, amit normál esetben élvezned kéne, de valami miatt csalódtál, ezért unod. Lehet társaságban és egyedül unatkozni. Létezik negatív és pozitív érzésekkel teli unalom is.

Ha visszagondolok, gyerekkoromban valószínűleg sokat unatkozhattam, de végül mindig lefoglaltam magam valamivel. Kotyvasztottam a konyhában, kreatív projekteket találtam ki, olvastam… Viszont, ha őszinte akarok lenni magamhoz, azt mondhatom: manapság, ha unatkozom, sokszor kapom magam azon, hogy a telefonomat görgetem.

Ezért örültem meg nagyon, amikor egy Reels-videóban ráakadtam egy lehetséges megoldásra. A TiniDrámás kamaszaimat sikeresen az őrületbe kergettem a hét folyamán a témával, és engedjétek meg, hogy most nektek is meséljek a dopaminmenüről!

A dolog lényege, hogy amikor unatkozol, és hirtelen úgy érzed, nem jut eszedbe semmi, amit csinálhatnál, akkor előkaphasd, mint egy éttermi menüt. A tevékenységekhez szükséges idő szerint csoportosítva szerepelnek ebben a következők:

Előétel: akár 15 perc alatt is végrehajtható, gyors boldogság. Itt szerepelhet rövid mozgás, nyújtás, egy tea vagy forró csoki előkészítése két tanulási fázis között, de beiktatható ötperces időzítővel mért, gyors telefongörgetés is.

Főétel: 1–2 órás, hosszabb tevékenység. Szerepelhet itt az edzés, mozgás, kutyasétáltatás, találkozás egy baráttal, alkotás…

Köretek: olyan dolgok, amelyet ismétlődő vagy különösebb figyelmet nem igénylő tevékenység közben tudsz csinálni. Mennyivel élvezetesebb zoknit párosítani vagy mosogatni, ha közben egy érdekes podcastet hallgatsz, ugye?

Desszert: „bűnös élvezetek”, amelyeket az ember nem napjában ötször, hanem jó esetben csak néhanapján iktat be az étrendjébe. Ezek olyan tevékenységek, amelyeket élvezünk, de nem töltenek fel igazándiból. Itt szerepelhet a telefongörgetés, videójáték, tévézés…

Különlegességek: drágább vagy több időt, szervezést igénylő programok. Koncertre vagy színházba menni, új ruhát venni, megtervezni egy kirándulást. Én ennél a résznél arra lettem figyelmes, hogy ezekre az eseményekre való várakozás sok örömet hozhat a mindennapokba, valamint az apró részletek kidolgozása lehet egy rövid, 15 perces „előétel” is a dopamenüről.

Ahhoz, hogy megtervezhesd a menüdet, először végig kell gondolnod azokat a tevékenységeket, amelyek boldogságot okoznak (okoztak) neked. Ezután az eszedbe jutó dolgokat a fenti kategóriákba csoportosítsd. A legjobb, ha laminálod a lapot, amire megtervezted, hogyan nézzen kik a menüd, és a műanyag felületre írsz rá egy letörölhető tollal, mert, akár az éttermi menük, a dopamenüd is változhat évszaktól és hangulattól függően.