Ki ne térne vissza felnőttként a gyermekkorába, akár egy kis időre is. Az akkor megélt érzésekért, élményekért is, amelyekről nem tudtuk, mennyire meghatározzák későbbi énünket, és talán azért is, hogy akkori önmagunkkal megpróbáljuk kideríteni, mit, miért és hogyan tettünk, gondoltunk, éreztünk, és újra felfedezzük viszonyulásunkat szűkebb-tágabb emberi környezetünkhöz.

Fancsali Kinga vagyok, 2000-ben születtem Marosvásárhelyen. Jelenleg Budapesten élek és tanulok, tavasszal végzek az ELTE Bölcsészettudományi Karán esztétika szakon (legalábbis nagyon remélem). Verseket és történeteket már gyerekkorom óta firkálgattam, komolyabban az írással viszont csak négy éve kezdtem foglalkozni. 2019 óta publikálok különböző folyóiratokban és portálokon...

Úgy is lett, felpakolták mindennel, hamubasült po­gácsa helyett, mert azt sehol sem találtak a palotában, fél tábla paprikás szalonnát tettek fel, borból pedig egy kicsivel többecskét, hadd okosodjon a gyermek – Fekete Vince meséje. 

Tizenöt éve figyelem a besszarábiai Alexandru Vakulovski pályájának alakulását. Egyik regényét Hányinger utca címmel lefordítottam magyarra (2016. szeptember 18-án Sepsiszentgyörgyön is bemutattuk), priveliști című verseskötetéből is több tucatnyi szöveget fordítottam le mostanáig. Ebből származik a bibliás hajléktalan című vers is (első közlésben a versumonline...

Takács Zsuzsát a HUBBY szakmai zsűrije Az év ifjúsági írója / könyve (12 éven felüliek) elismerésben részesítette Spirálfüzet című könyvéért (Turi Lilla rajzaival, Magvető, 2021.) Amint a méltatásban írják: „[a] költő kamaszversei (...) milyenségükkel egyértelművé teszik, hogy ha nem is tilos, de nagy kár félvállról írni kamaszverseket, meg bármilyen verseket is, egyetlen dolgunk van csak, hagyjuk, hogy hasson ránk a jó irodalom” (Szekeres Niki szerkesztő, kritikus). Takács Zsuzsa verseskötete nemcsak a HUBBY-díjra nevezett művek között egyedi azzal, hogy fiatalokat megcélzó lírai mű, hanem a kortárs ifjúsági irodalom teljes palettáján is...

Szendrey Júliát leginkább Petőfi Sándor szerelmeként, a „feleségek feleségeként” ismerjük, lényét Petőfi szerelmes verseinek tárgyával azonosítjuk. De Szendrey Júlia nem kitalált figura, nem egy szerelmi hősköltemény egyik szereplője, hanem hús-vér, érző és értő ember volt, aki írt, olvasott, alkotott, gondolkodott, felelősségteljesen létezett az őt körülvevő világban.

Az, hogy valamelyik szerző életműve maradandónak, időtállónak bizonyul-e az irodalomtörténet szemszögéből és az olvasóközönség ízlése szerint is, több dologtól függ, több mindennek tulajdonítható.

2010-ben, születése 110. évfordulóján, összeállítást közöltünk Szabó Lőrinc (1900–1957) költészetének néhány meghatározó vonásáról, eleméről...

Szilágyi Domokosról és Hervay Gizella után szinte kínálkozik, hogy Weöres Sándort és ugyancsak kiemelkedő irodalmi alkotást létrehozó feleségét, Károlyi Amyt hozzuk ezúttal közelképbe számotokra.

Nyulász Lelle Rajtam kívül című első regényéről legelőször azt mondanám el, hogy teljesen más, mint amit a fülszöveg sejtet. Annyiban igaz a fülszöveg, hogy a könyv Márkról szól, aki a történet során lesz tizennyolc, de ezen kívül semmit nem sikerül elárulnia a regény lelkéről.

Amint befejeztem a Mesteralvók hajnalát, máris megrendeltem a kötet második részét, amely a Mesteralvók viadala címmel látott nyomdafestéket.

Képek meséje: Orosz Annabellával, a Vajon Nagyi-könyvek illusztrátorával, vizuális teremtőjével beszélgettünk a frissen megjelent Vajon Nagyi és a száguldó város illusztrációvilágáról.

Újabb letehetetlen olvasmány hagyta el Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi író szerzői műhelyét: ezúttal egy kamaszoknak szóló kalandregény.

Balázs Imre József 1976-ban született Székelyudvarhelyen, Kolozsváron él, a Korunk folyóirat főszerkesztője, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanára. Tíznél több vers-, műfordítás- és tanulmánykötete jelent meg eddig, magyar, román és angol nyelven is. Többszörösen díjazott szerző.

Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi íróval legújabb, még kéziratban lévő regényéről beszélgettünk, amelyet remélhetőleg tavasszal már kézbe is vehetnek az olvasók. Kalandokról, a természetbe vágyódásról, számítógépes játékról, a fiatalok és kevésbé fiatalok közötti párbeszédről esett szó.

A Vízitündér 1. Maria Surducan forgatókönyve alapján, Benczédi Júlia Anna rajzaival készült képregény, amely először online formában jelent meg, majd román, francia és magyar nyelven is nyomtatásba került. Cimbi felkereste a képregény rajzolóját és színezőjét, Annát, hogy néhány izgalmas részletet is megtudhassatok a kiadvány keletkezéséről.

Az 50 legbefolyásosabb utcai művész ma alcímű könyv néhány oldalán egy bizonyos Pejac művésznevű alkotó művei is ott virítanak, aki Salamancában és Barcelonában, majd Milánóban tanult képzőművészetet. Azt olvasom, hogy lázadásból fordult az utcai művészet felé, elege lett tanárai elitista nézeteiből, akik azt vallották, hogy az igazi művészet helye, bizony, a galériákban, múzeumokban van. Erre próbál rácáfolni emberünk.

Falra festett gyermekeket látok, akcióban. Egyik biciklizik, a másik bevásárlókocsival versenyez, a harmadik pedig toronyba rakott székeken egyensúlyoz Európa, Ázsia, Amerika különböző városaiban.

Gondolatiságában érdekes mozzanat, utalás az emberek közötti viszonyokra, a lelkiállapotainkra. Vannak szálak, amelyek összekötnek bennünket, de idővel összekuszálódhatnak, elszakadhatnak ezek a kötelékek közöttünk, aztán ha akarjuk, felvehetjük újra, hogy megerősítsük kapcsolatainkat.

Első és talán a legfontosabb infó lehet számunkra, hogy ezek a pop-artos munkák kézzel készülnek, olajfestékkel vászonra, számítógépes segítség nélkül, bármennyire is gépiesen pontosnak tűnhetnek Leonhard élénk, összetett, mégis egyszerű kompozíciói, amelyek a mai, technológia által uralt emberhez szólnak.