Líra a testi-lelki nyavalyák ritmusán

Ahogy ezekből a rövid, bokorrímekkel telezsúfolt, önironikus versikékből is látszik, Arany nemcsak fennkölt témákról (szülőföld, haza stb.) tudott pompás verseket írni, hanem egészen evilági dolgokról is. Mint amilyen – például – a betegség. A különféle testi-lelki nyavalyák megverselése amúgy a költők egyik kitüntetett témája: „Olyan próza minden részem", panaszkodott egyik versében a testi dologra „vézna, ügyetlen" Arany; ,,...hadd hívjam Múzsámat,/ szegény, bús testemet" sóhajtotta Arany halála után egy emberöltővel Ady Endre.

Figyelembe véve, hogy hányféle betegségben szenvedett (tüdő-, máj-, szívproblémák, hurut, fulladás, ideggyengeség, félvakság, siketség), az a 66 év, amit Arany megért (lásd Sejtelem című versét), egyenesen matuzsálemi kornak nevezhető. (Meg kell jegyeznünk azonban, hogy nem Arany volt a magyar irodalom legnagyobb „betegeskedője": Füst Milán állítólag harmincvalahány betegségben szenvedett – egyidőben!) Ercsey Sándor, Arany rokona és barátja, azt is tudni véli, hogy mire vezethető vissza Arany János betegeskedése: „Szalontára lett jövetelük után [1852] augusztus elején egy, a szomszédos pusztán lakó ismerősünkhöz mentünk ki látogatás végett. S igen nagy forróság lévén, egy elhagyott vízimalom csatornájában megfürödtünk. A vízfogó szerkezet zsilipjéről mintegy két ölnyi magasságról jó vastagon omlott a víz egy deszka- padolatra s úgyszólván zuhany gyanánt kínálkozott. Arany, figyelmeztetésünk dacára, legtöbbször és leghuzamosabb ideig használta azt. Midőn estefelé haza indultunk, főfájásról panaszkodott, de arról, hogy ezen főfájás a zuhanyozás eredménye, hallani sem akart. Későbben azonban mindig gyakrabban támadta meg és kínozta a főfájás és fülzúgás, kiválólag pedig azon időszakokban, midőn valamit írni akart"

Volt tehát mit kezelnie Károlyi Sámuelnek, Arany nagykőrösi orvosának! És a költő – hálából – mindvégig hűséges maradt hozzá: hiába kezelte később az egyik leghíresebb pesti orvos (Poor Imre), Arany mindig kikérte Károlyi véleményét a tudós fővárosi doktor diagnózisairól és receptjeiről.

Megjelent a Cimbora 2008/4-es számában