Nádasdi Csilla Emese

Honnan ismerhető fel, ha egy kapcsolat toxikus?

Nemes egyszerűséggel leírható képlettel: ha több rossz érzés származik belőle, mint jó, ha rendszeresen kihasználva, letromfolva, megbántva, esetleg megalázva, folyton kritizálva érzed magad benne, használhatjuk rá a toxikus, vagyis mérgező jelzőt.

Szakembert kérdeztünk

A Karadocsev Éva táplálkozástudományi szakemberrel és molekuláris biológussal készült interjú első részét ide kattintva olvashatod. Miután beszélgettünk az egészséges táplálkozás zsákutcáiról, a trendekről és arról, hogyan keressünk hiteles szakembereket, ha internetről informálódunk, rátértünk egy kicsit az étkezés mindennapi kérdéseire is.

Szakembert kérdeztünk

Az interjú célja, hogy nektek, fiataloknak szakszerű információkkal szolgáljunk az egészséges táplálkozás labirintusában, hogy akár magatok számára is kitalálhassatok olyan vezető fonalakat, amelyek által könnyebben keveredhettek ki a megtévesztő információk sűrűjéből.

A tavalyi TiniDráma táboromban ismerkedtem meg két eszméletlenül tudatos kamasszal, akik rendszeresen sportoltak, tudatosan étkeztek, ebben pedig támogatták, inspirálták is egymást. Aki ismer, tudhatja, hogy nem jellemző rám, hogy lenézném pusztán az életkoruk miatt az hozzám kerülő emberpalántákat, de az érettség, ami a lányok szavaiból áradt, őszintén meglepett.

Szerintem nincs olyan ember a fejlett társadalmakban, aki ne hallotta volna a következő mondatot: „Life begins at the end of your comfort zone” (nagyjából 59 millió Google-találat), vagyis az életed ott kezdődik, ahol a komfortzónád véget ér. A New Age (a hippimozgalomból kinőtt spirituális útkeresők), a coachok (életvezetési tanácsadók, akiket nem szabad összekeverni a pszichológusokkal) és a legkülönfélébb önfejlesztő könyvek, online kurzusok idején ez a mondat és vele együtt a komfortzóna kifejezés a mindennapjaink részévé vált. Vizsgáljuk meg, mit jelent a hétköznapi használatban illetve mit értenek alatta tudományos körökben!

Munkám során arra buzdítom a hozzám érkező kamaszokat, hogy keressék meg, majd feszegessék saját határaikat, ami azzal jár, hogy egyszer csak meghaladják azokat, kilépnek a komfortzónájukból.

Mitikus térré válik a szobánk kamaszkorban. Egyszerre a lakhelyünk, a hely, ahol tanulunk és álmodozunk, de a függetlenség, az intimitás, a világ feletti kontroll tere is. Az ágyad fölött falfelület egykettőre megtelik poszterekkel, üzenetekkel, másnak jelentéktelen kacatokkal.

A kamaszok véleményem szerint három nagy csoportra oszthatóak: azokra, akik mindig az éppen aktuális trendeket követik, azokra, akik valami különc, sajátságos stílusban öltözködnek, és azokra, akiket hidegen hagy, mi van rajtuk.

Kamaszkorban minden arról szól, hogy kitaláld, ki vagy te, mi a fontos számodra, ami azt hivatott megalapozni, hogy megálmodhasd, milyen életet szeretnél élni.

Mint minden vég és minden kezdet, az óév és újév is megannyi babonával, varázslattal, jóslással társul. Hiába telt már el megannyi év, az ember még mindig szeretné azt hinni, hogy tettei hatással vannak az elkövetkezendőkre, vagy, hogy éppen bizonyos jóslási rítusokkal bepillantást nyerhet az előtte álló esztendőbe.

„Az újévi fogadalmak nem működnek. A YearCompass igen – több mint egymillió embernek 2012 óta.” – olvasható a hangzatos bevezető az ingyenes évrendező hivatalos oldalán. (https://yearcompass.com/hu/)

Az újévi fogadalmak valójában célkitűzések, olyan álomképek, amelyekről úgy gondoljuk, ha valósággá válnának, boldogabbak, egészségesebbek, teljesebbek, sikeresebbek stb. lennénk.

Dr. Gary Chapman amerikai lelkipásztor írónak, család- és párterapeutának köszönhetjük a szeretetnyelvek elméletét. Szerinte az emberek ötféleképp fejezik ki szeretetüket, illetve ezek azok a nyelvek, amelyeken hozzájuk szólva azt éreztethetjük velük, hogy szeretve vannak. Megannyi félreértésnek vehetjük elejét, ha tudjuk, barátaink, családtagjaink illetve párunk mely nyelveket beszéli és melyeket nem.

Napjaink karácsonyi rítusai a természeti népek hiedelemrendszerében gyökereznek. Akkoriban az ember a természet ciklikus, ismétlődő változását figyelte, ebben a folyamatban pedig a karácsony a legsötétebb pillanatok után felderengő fény megszületésének időszaka. Az ünnep azonban, ahogy az emberiség maga is, századról századra változott. Néhány hiedelem és szokás velünk maradt, mások átalakultak vagy feledésbe merültek. Arra hívlak titeket, elmélkedjünk együtt a karácsony egyik legmeghatározóbb pillanatán, az ajándékozáson! A gyerekek megajándékozása a reformáció idején jött divatba Európa-szerte, azonban a napjainkra jellemző ajándékcunamit a 19. század Amerikájának köszönhetjük.

Rövid ünneptörténet

Karácsony szavunkat a nyelvészek a latin incarnatio (’megtestesülés’) vagy pedig a szláv korcun (’átlép’) kifejezésből származtatják. Az első Jézus születésére, a második pedig a téli napfordulóra utal. Mindkét jelentésréteg hasonló jelképeket használ: egyre nagyobb lesz a sötétség kint is, bent is, majd a legzordabb óra után megszületik bennünk a fény, a remény.