Horváth Benji

Horváth Benji

Olykor Horváth Előd Benjámin, ír, olvas, szerkeszt, szervez, szlemmel, moderál, beszélget, utazik, Kolozsvár, Helikon folyóirat, itt, ott, amott. (Marosvásárhely, 1988 –) Első kötete 2009-ben jelent meg A cseplini díva címmel a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó gondozásában. 2010-ben debüt kategóriában elnyerte a Látó folyóirat nívódíját. 2013 decemberében neki ítélték a Műút folyóirat nívódíját szépirodalom kategóriában. 2015 nyarán újabb kötete látott napvilágot az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége közös gondozásában, Beatcore címmel. 2016-ban a József Attila Kör és a Prae.hu kiadásában jelent meg Az amnézia útja című verseskötete. Negyedik kötete, A Dicsőséges Európa a Libri Kiadónál jelent meg 2018-ban. Horváth Benji így fogalmazott a kötettel kapcsolatban: „Az Európában megpróbáltam kissé lebontani a régi költői ént, leépíteni a tetszelgést, kicsit kimozdulni az alanyi költészetből, vállalni a sebezhetőséget, a nevetségességet, és nem mesterfokon sajnáltatni magam, hanem kezdeni valamit a romokkal.” Slam poetry rendezvények rendszeres fellépője. 2006 óta jelentet meg verseket, emellett publicisztikát ír és prózai alkotásokkal is próbálkozik. Költeményeit arab és román nyelvre is lefordították. A kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztője. Eseményszervezéssel, tehetséggondozással is foglalkozik. (forrás: Wikipédia) A Cimborában 2016-ban közölt először az Arcok az előőrsből rovatban.

Damian és a csillagok tánca (10.)

– Miről énekelnek a szélmadarak, Stefan? – teszi fel a kérdést hirtelen Damian újdonsült arborai barátjának. Jóval pirkadat előtt elindultak a városból, Novo Clujból, ahol Nunu született, és ahol jelenleg Damian is él. Novo Cluj egyike Arbora öt városának, amelyek létezését megtűrte az Erdő Szelleme...

Damian és a csillagok tánca (9.)

Körülöttük kigyúlnak az éjszakai fények, és Luigi kutya mocorogni kezd a lábánál. Aniya némán nézi a Prae folyót, ahogy folyik egy mesterséges város mesterséges fényeinél a mesterséges gravitációban, egy hold kérge alatt. Hya, a Limbó, a feketepiacok feketepiaca, a szabad világok legszabadabbika, itt töltötte el eddigi életét, pontosan tizennyolc évet. Fejében összekavarodik a képzelete az emlékekkel és az álomképekkel.

Damian és a csillagok tánca (8.)

David Reisz kapitány igyekszik elrejteni szorongását. Mielőtt belép a saloméi Kancellária előterébe, gyorsan bedob még egy nyugtatót. A kék selyemmel borított, címeres falak között, a díszes, kék cirkóniumból készült lépcsők tövében sokkal kisebbnek érzi magát, mint a végtelen, üres űrben, otthonos vadászhajóján. Sokáig nem kell várakoznia. Nyílik egy oldalsó ajtó, és Júlia Antónia Hunyady, a hadügyek minisztere lép mellé.

Damian és a csillagok tánca (7.)

Damian elmeséli az álmát a gyémántszemű kígyóval és a csillagok táncával, majd a látogatást Nunuval az imayánál. Aniya azt mondja, ő is álmodott már a háromszemű kígyóval. Valahogy úgy, hogy a kígyó szájában utazott, és ő maga volt a kígyó, először a labirintusban, aztán kint, a csillagok között, és ahogy egyre távolodtak a csillagok, egyre inkább csak az üres űr maradt, és csak úszott tovább, és könnyűnek érezte magát, és érezte, hogy otthon van.

Damian és a csillagok tánca (5.)

– Itt egy gond van csak, mélyen tisztelt Reisz kapitány – mondja Eduardo –, embereim alaposan átkutatták a Nikét, és biztosíthatom, hogy Mercédes Lima nem volt a hajón. A Niké három utasa itt áll ön előtt. Ismerem őket jól, én hívtam Hyára egy hete, hogy nekünk dolgozzanak...

Damian és a csillagok tánca (4.)

Damian csak félig eszi meg a rántottát. Miközben Dolores néni beszél, kezdi úgy érezni magát, mint aki bezárult a saját testébe, és csak nézni tud kifelé, ahogy a dolgok megtörténnek a távoli valóságban, miközben ő maga, ott belül, teste börtönében többé semmit nem ért és érez. Amikor Dolores néni elhallgat, sokáig nem tud megszólalni. Dolores néni fején átvillan, hogy tölt magának egy újabb whiskyt, de meggondolja magát...

Damian és a csillagok tánca (3.)

Vörösen izzó hold, szikrák és hamu száll a homályban, valahol felsejlik az erdő. Damian egy mező közepén áll, és ahogy a holdat nézi, az hirtelen ezer meg ezer sötét madárrá bomlik szét, és szétrepülnek a madarak, éjfekete madarak, és elborítják az eget, fülsüketítő hangon énekelnek, és ellepik Damiant is, le kell buknia előlük a magas fűbe... aztán csend. Erdei ösvény, aztán folyosó, egy alak megy előtte, és tudatosul Damianban, hogy az apja az.

Damian és a csillagok tánca (2.)

Nunu és Dolores néni Totó segítségével kiválasztják az úticélt és beállítják a megállóhelyeket. Hét bolygó kering a Nayaszamé csillag körül, a Serenitas (népessége 4 milliárd fölött) ezek közül a harmadik, a Nayaszamé egyetlen lakott bolygója. Az ötödik egy gázóriás, Ina, és Ina körül három hold kering, Amon, Nora és Hya. Mindhárom ipari és kereskedelmi központ. Ezek közül Hya a legnagyobb (népessége 250 millió fölött)...

Damian és a csillagok tánca (1.)

„Bolygónk és otthonunk, Serenitas egyik legrégebbi kolóniája az emberiségnek, és a legelső a régi kolóniák közül, amely kivívta függetlenségét. Mielőtt felszabadítóink a Serenitas nevet adták neki, bolygónk egy űrteleszkóp nevét viselte, amelyet őseink a Földről küldtek fel, és amely először megfigyelte ezt a világot. Mi volt a neve ennek az űrteleszkópnak? Kattints a helyes válaszra.

Damian és a csillagok tánca (6.)

Hya bolygója felé fordított oldalán soha nincs igazán sötét, mivel a bolygó is, testvérholdjai is megvilágítják. Kifelé fordított oldalán egy nap körülbelül negyven standard földi napnak felel meg (40 × 24 óra), egy éjszaka szintén. A holdfelszín alatti városokban mesterséges világítás szabályozza a 24 órás napciklusokat. Néhány napra egy háromszobás vendégapartmanban helyezi el vendégeit Eduardo.

A kecskepásztorfiú, aki folyton veszekedett a csillagokkal

„A kutyák például teljesen másképpen látnak, náluk szaglás és látás szétválaszthatatlan. Ki lát jobban? Ki mondja meg, hogy melyik látás az igazi látás? A valóságban annyi minden van még rajtunk túl, amit fel sem tudunk fogni, nemhogy látni.”

Élet a füvészkorszakban; Házsongárd-szvit; RG 34; RG 50

Horváth Benji, olykor Horváth Előd Benjámin, ír, olvas, szerkeszt, szervez, szlemmel, moderál, beszélget, utazik, Kolozsvár, Helikon folyóirat, itt, ott, amott. Legutóbbi kötete: A Dicsőséges Európa, Budapest, Libri Kiadó, 2018.

Damian és a csillagok tánca (16.)

A hyai vak imaya szerette a magányt. Valamikor volt neve, törékeny, világtalanul született kislányként: Szibill. Az ithembai árvaház küszöbén találtak rá két hónapos korában. Egy cetli volt alatta, rajta remegő kézzel írt mondat: Szibill, akit szeret az erdő, és messzire lát. Egyetlen tűpontos emléke volt azelőttről: kesernyés, de otthonos illat, kérges bőrű kéz, melegen dobogó szív és tüdő és puhaság, ahogy egy altatódalt dúdol valami időn és téren túli hang olyan nyelven, amelyet nem ismer.

Damian és a csillagok tánca (15.)

– Hát te tudsz beszélni? – kérdezi Aniya. – A Hold Csarnokában mindenki egy nyelvet beszél, ahogy az idő is egy: egyszerre történik múlt, jelen és jövő – mondja Elena, a kis ktulumókus, és elindul. Aniya megpróbálja felfogni, amit hallott, de beleborzong, és inkább letesz róla. Követi Elenát.

Damian és a csillagok tánca (14.)

A walkie-talkie-t a sztánai ószeren vette neki az apja ötéves korában. Valamelyik ősi kalotai telepes család örökségéből kerülhetett elő. Apjával egyik kedvenc játékszerük lett belőle, órákat töltöttek el Kalota erdőiben, dombokon-hegyeken kalandozva, vadakra lesve, feltérképezve mindenféle kis barlangot, patakot, ösvényt és zugot. Mindig külön utakon indultak el, és a walkie-talkie segítségével találtak vissza egymáshoz...

Damian és a csillagok tánca (13.)

Órákig gyalogolnak Grande Dio City kanálisrendszerén keresztül. Mercédes kimerültsége miatt folyamatosan meg kell állniuk pihenni. A Káldeus ilyenkor vizet, gyümölcsöt, diót és proteinkockákat vesz elő a nagy hátizsákból, és odaadja útitársának.

Damian és a csillagok tánca (12.)

Nunu pipafüstbe burkolózva várja őket Novo Cluj határában. Arcán gondterhelt árnyékok. – Maugli főnök – biccent Stefannak –, Damian... mi jót láttatok? Damian nem bírja magában tartani: – Láttuk Aru Arut, Nunu. Ott sétált el előttünk a völgyben Aru Aru!

Damian és a csillagok tánca (11.)

A Felső Kapunál hagyja el Ithemba várost Aniya és a Holdőrség ötven tagja, köztük édesapja, Eduardo és Arek Magarian, Damian nagyapja. A várost őserdő veszi körül – Hya rengeteg csodái közül az egyik. Ezek az őserdők a hold felszíne (vagy, ahogy a hyaiak mondják: a kéreg) alatt alakultak ki, de senki nem tudja, mikor és hogyan.